Család

Egy történet az újratervezésről. A viharok közötti örömről. A mégis-reményről. Az Isteni gondviselés elfogadásáról. A Tőle való időzítésről. Ezek megéléséről napi szinten.

Szeretem a tavaszt. Ahogy éled a természet: minden virágzik, illatozik. Szerettem volna a húsvéti asztalra fréziát. Ám úgy alakult a sok szolgálat, egy hosszabb családi kirándulás miatt, hogy mégsem lett.

Köszönjük a sok kedves szót, amelyeket kommentben, privátban küldtetek, az örömötöket, hogy velünk örültetek. Tegnapi virágos képeinkből megosztunk néhányat.

Házassági évforduló. 22. Csendes ünnep volt. Így terveztük. Boldogságos, békés, szárnyalós. Az április mindig nagyon virágos, de az idei különösen. A lakásban, a mezőn, az étterem kertjében.

22 év 22 képben - 22. házassági évforduló. Mennyi, de mennyi minden történt, és mégis mintha 22 pillanat lett volna.

Öröm és bánat, megannyi ajándék és veszteség, magasság és mélység, édes és keserű - megéltük valamennyit.

Sokat tanultunk egymásról és egymástól. Változtunk: kívül és belül. Sokasodtunk. Nevettünk és sírtunk. Fejlődtünk. Öregedtünk, ráncosodtunk, de nem szeretnénk már zsenge korúak lenni.

Mindez ajándék, minden kegyelem.

"Az ÚRtól lett ez, csodálatos a mi szemünkben." (Zsolt.118,23)

A nem várt események ellenére (hajnali mentő, izgalom ld.: itt elolvasható) nagyon megható névnapi ünneplésben lehetett részem. Csanád fiam az alábbi verset írta nekem. Nem is igazán találok szavakat.  

Vérvörös Élet
Bősz dobogása
Alkonyi kertem
Rengeti, rázza.
Vészes e kert itt,
Nincs se palánkja,
Nincs se virága,
Nincs se lakása.

NAGYCSÜTÖRTÖK. Vacsora. Páska. Kovásztalan kenyér. Lábmosás. Szabadulás. Gecsemáné. MEGRENDÜLÉS. 

A korábbi évek gyakorlata szerint nagycsütörtökön páskavacsorát tartunk a gyülekezetben/ a családban - felidézve a korabeli szokásokat. Van erre egy kialakított liturgia (l. lenn csatolva).

Van vírus! Nincs vírus. Van oltás! Nem oltatom be magam! Mert chipet ültettek bele, mert a DNS-ünk, mert… mindenki (IS) ért hozzá.

Beoltatom magam, regisztráltam, bezzeg ő sokkal előbb kapta meg, pedig ő fiatalabb és még egészséges is, bezzeg én…!

Nincs is semmilyen vírus, csak meg akarnak gazdagodni, meg tönkre akarják tenni a gazdaságot! Tavaly is bezárattak mindent, és mégsem haltak meg annyian! (Hallja is szavait, aki ilyet mond???)

Szegény elsősök, meg a szüleik! Az érettségizők, akiknek elvettek egy évét! A vállalkozók, a a a a…

 "Ember vigyázz, figyeld meg jól világod:
ez volt a múlt, emez a vad jelen, -
hordozd szivedben. Éld e rossz világot
és mindig tudd, hogy mit kell tenned érte,
hogy más legyen."
(Radnóti Miklós)

A mi családunkban a nő az nő, a férfi az férfi.
A család az család, amely édesapából, édesanyából és gyermekekből áll.
Értékrendünk alapja: a Biblia.
Szeretjük a hazánkat.
Fontosnak tartjuk a családi, az egyházi és a nemzeti ünnepeinket.

Szeretem az ünnepeket, a szertartásokat, a különlegeset - nagyon. És a szokásos, szürke, monoton hétköznapokat is. De még mennyire! Bizonyos helyzetekben különösen felértékelődik a jelentőségük.

A rohanó, unalmasnak vélt mindennapokban talán bele sem gondolunk: milyen nagy kincs, hogy nap telhet nap után, hogy a „Hogy vagy?” kérdésre csak ennyi hangzik: „Semmi különös.” Te tapasztalod-e már gondolataid árjában, hogy a „nincs semmi különös” valójában mekkora áldás?

A burgonyás pogácsa a család nagy kedvence. Nagyon ritkán készül úgy, hogy tudatosan pogácsasütés céljából főzzek burgonyát. Sokkal inkább kimaradt krumplipüré újrahasznosításaként készítjük, s megesik, hogy nem is azonnal. Ha egy vasárnapi ebédből kimarad a burgonypüré, nagyon gyakran lefagyasztom, hogy alkalmas időben jó kis pogácsa készüljön belőle.

Íme a recept:

3-4 evőkanál langyos tej

fél evőkanál só

egy evőkanál cukor

30 dkg főtt, áttört burgonya (sós vízben főzve)

45 dkg liszt

 „A jó napokban élj a jóval, a rossz napokban pedig lásd be, hogy ezt is, amazt is Isten készítette azért, hogy az ember ne találja ki, mi következik.” (Préd.7,14)

…, hanem bízzon, s mindenkor az igazságra, az egyetlen Igazra tekintsen!

Jól viseltük a megváltozott életet márciustól, a karantént. Megláttuk, megtapasztaltuk sok ajándékát, tanultunk, még inkább hálásak lettünk. Még inkább. Mindenért.