idő

Adventi gondolatok - december 15. - A türelemről

A mai adventi elcsendesedésünkben legyen a főszerep a türelemé. A türelem témája hatalmas falat. A türelem mint a Lélek egyik gyümölcse.

Ugyanakkor a türelem az, amiért talán életünk végéig mindenkor tudatosan kell dolgoznunk, a gondolatainkat tudatosan kell a jóra, a helyere irányítani, hogy megálljunk egy várakozásban: türelmesek legyünk. A türelem hatalmas falatjából egy szeletet hozok most nektek, egy trörténetet: 

Adventi gondolatok - december 12. - Uram, van időm!

Mai adventi elcsendesedésünkben legyen a főszerep az időgazdáslkodásunké, az azon való elcsendesedésé! Hogyan élünk a kapott idővel?

Uram, van időm

Uram, elindultam,
kint mentek az emberek.

Mentek,
Jöttek,
Siettek,
Futottak.
Futottak a kerékpárok,
Futottak a szekerek,
Futottak a teherautók,
Futott az utca,
Futott a város,
Futott minden.

Futottak, hogy időt ne veszítsenek.
Futottak az idő nyomában, hogy utolérjék az időt, hogy időt nyerjenek.

Van időm?

Annyiszor hallom manapság: "Nincs időm!" Van, hogy azt tapasztalom, akinek pedig van ideje, azt gondolják, mindig ráér. Pedig valójában csak időt szakít.

Van időnk. Erre is, arra is. A válasz, hogy "Nincs időm!" nem létezik, valójában annyit jelent: a fontossági sorrendben hátrébb van az adott dolog, amire "nincs idő". 

Lényeges lenne a sürgőset a fontostól megkülönböztetni.Hogy mennyi időnk van, csak az Úr tudja. Ha Rá van időnk, akkor mindenre lesz, ami szerinte való.

"Uram, elindultam,
kint mentek az emberek.

Címke: 

Bátaszéken jártunk

Öt éve is van már annak, hogy a bátaszéki református lelkipásztor egy telefonbeszélgetés alkalmával megkérdezte, tudjuk-e hol vana Ritter-ház Bátaszéken, mert ha mi nem is tudnánk, ő megmutatja. Megbeszéltük, hogy elmegyünk, és saját szemünkkel nézzük meg. Aztán eltelt pár hónap.

Idő közben itthon, Ménteleken egy vasárnapi istentisztelet után csak úfgy spontán kiderült, hogy van egy másik család is, akiknek bátaszéki gyökerei vannak. Egyre izgalmasabb. S megbeszéltük, hogy egy alkalommal ellátogatunk együtt.

Megint mérföldkő

Olyan, mintha tegnap mentem volna el szülési szabadságra, pedig éppen 4 éve immár.

2008 őszére vártuk harmadik gyermekünket, aki sajnálatos módon előbb, június végén, halva született. Kisfiú volt, nagyon picike: kedves arccal, keresztbe tett karokkal. Nem hiszem, hogy szenvedett, elaludhatott. A Sámuel nevet terveztük neki fogantatásától kezdve, ezért azóta is így hívjuk, ha róla beszélünk.

Az öt szeretetnyelv

Az öt szeretetnyelv (Five Love Languages) egy pár- és pszichoterápiai fogalom, amelyet Gary Chapman amerikai író, párkapcsolati szakértő, házassági tanácsadó alkotott meg 1992-ben.

Kívül tél, belül tavasz

Kívül hideg tél van, belül pedig tavasz, örök tavasz. Az orchideáimat mind 3 éve, a 40. születésnapomra kaptam, mintha a köszöntőim összebeszéltek volna. S azóta folyamatosan virágba borulnak, akár tél van, akár nyár. Nemcsak a nappali, hanem lelkünk virágai is ezek.

"Hej, mostan puszta ám igazán a puszta!
Mert az az ősz olyan gondatlan rosz gazda;
Amit a kikelet
És a nyár gyüjtöget,
Ez nagy könnyelmüen mind elfecséreli,
A sok kincsnek a tél csak hült helyét leli.

Bízzál, jogodra fényt derít!

Biztonságra vágyik mindenki. Zárjuk a lakást, biztosításokat kötünk, óvintézkedéseket teszünk. Sokakban még ezek után is marad hiányérzet, félelem, izgalom.

Csanád fiaméknak volt egy lektoruk Kanadából, aki elmesélte nekik, hogy nagyon meglepődött, s egyelőre még nem tudta megszokni, hogy Magyarországon mindenki zárja a lakását. Náluk, otthon ugyanis senki nem zárja, nem is visznek el semmit, ha mégis megesik olykor, úgy tartják, így kellett lennie, neki nagyobb szüksége volt rá.

Ünnepélyes szalagavató - fergeteges tánc

Bálint fiunk felnőtté avatására e héten szombaton került sor igen méltó ünnep keretében, amelyet egy csodálatos, fergeteges táncprodukció követett. A gyerekek nagyon sokat és lelkesen készültek erre az alkalomra, érdemes a galéria képeire is kattintani! (Lenn)

Mind a diákok képviselője, mind az igazgatónő nagyon eredeti, ötletes beszéddel köszöntötte a végző diákokat és hozzátartozóikat. A 11. évfolyamosok búcsúműsora egyszerűen lenyűgöző volt, amire a 12. évfolyamos diákok egy nagyszerű, szellemes énekprodukcióval feleltek.

Akárhogy is, ez már történelem...

Bizonyítványokat kellett ma másolnom, s ilyen ősrégi leletekre bukkantam. Eszembe jutott egyik barátnőm, aki 8 évvel idősebb nálam (ez itt most lényeges) 10 évvel ezelőtti sóhaja, amikor azt mondta, majd lesz idő, hogy egy hangról, ízről az otthon melege, gyerekkori élmények, meghatározó pillanatok jutnak eszünkbe. Csak egy kiejtett szóról. Igen.

E két képre nézve az érettségi ideje, az egyetem kezdete elevenedett fel bennem, s ezekkel együtt minden. Annyi minden, hogy azt talán csak egy vaskos könyvbe férne bele.

Témakör: 

Oldalak

Feliratkozás RSS - idő csatornájára