aggodalom

Félelem vagy reménység?

Hiszek abban, hogy Istennek mindannyiunkkal személyre szabott terve van. De tudom, hogy a sátánnak is.
Látom, hogy sok mindennek lehet örülni. És sok mindenen lehet morgolódni is.

Tapasztalom, hogy lehet hálásnak lenni, s látom, a hála örömmel telivé teszi a lelket, széppé az arcot. A hála hiánya szomorú lelket, kevésbé szép vonásokat eredményez.
Lehet körülményeim ellenére megelégedettnek lenni, s a dúskáló gazdagságban is elégedetlennek.

Csak egy cetli? Vagy ígéret?

Istentiszteleteken, összejöveteleken mások által írt, nyomtatott igekártyákat szoktunk kapni, mindig nagy örömmel tölt el. Olvassuk is naponta Isten hozzánk intézett üzenetét. Sok mindent el lehet mondani, de most a legfontosabbat: ez nem egy olvasmány, nem egy írás számomra, hanem Isten személyre szóló üzenete nekem. Pont nekem, az adott élethelyzetemben, az adott körülményeimben: a boldogságban, a némaságban, a viharban. Ezekből néhányat, amit a héten kaptam:

Az Úr harcol értetek

"Mert én újat cselekszem, most kezd kibontakozni, majd megtudjátok! Már készítem az utat a pusztában, a sivatagban folyókat fakasztok." (Ézsaiás 43,19-20)

„Az ÚR harcol értetek, ti pedig maradjatok veszteg!” (2Mózes 14,4)

Egy kecskeméti tragédia margójára

Szörnyű ez a tragédia, önmagában borzalmas, s felfoghatatlan, hogy megtörténhet! Igen, egy pillanat. Egy óvatlan pillanat, és mindent átrendez, ami addig fontos volt, elillan, s a valóban lényegesre helyeződik a hangsúly.

Amióta hallottam, hatása alatt vagyok az eseményeknek, mert érző ember vagyok, és édesanya. S van most egy család, ahol összeomlott minden, reményvesztettek a szívek. S van egy másik is, ahol szintén.

Szavak helyett az ÉLET forrása

A napokban annyi igét kaptam, sorban egymás után. Nem írok most hozzá kommentárt, semmi gondolatot. Olyan jó, csak csendben ízlelgetni, mindet, betűről betűre. Annyira bátorítók, s mert ez maga az Ígéret, ezért reménnyel teli, megerősítő.
Szóljon tehát emberi gondolatok, szavak helyett az ÉLET, az élet, ami valóság csak úgy natúran, az igazi FORRÁS, ISTEN IGÉJE:

„Megparancsoltam neked, hogy légy erős és bátor. Ne félj, és ne rettegj, mert veled van Istened, az ÚR, mindenütt, amerre csak jársz.” (Józsué1:9)

Őrhelyemre állok

„Őrhelyemre állok, odaállok a bástyára, figyelek, várva, hogy mit szól hozzám és mit felel panaszomra.” (Habakuk 2,1)

Habakuk nevét sokan ismerhetjük a rajzfilmek egyik koronázatlan királyából, Micimackóból, ugyanis Malacka sokat emlegeti ’szent Habakuk’-ot, de hallhatjuk a hétköznapi életben töltelékszóként, amikor rácsodálkozunk valamire. Valószínűleg érdekes hangzása miatt lett ilyen szerepe a nyelvhasználatban.

Pedig valójában egy viszonylag rövid, de nagyon tartalmas, bátorító ószövetségi könyv, szerzője maga a próféta: Habakuk.

Hitvallás

A bizonyságtételt nem én írtam, de minden sorával egyetértek, ezt vallom, így gondolom. S bár a döntés bennem már jó pár éve megszületett, de mindig jó továbbadni, újragondolni:

"Megláttam, döntöttem, a küszöböt átléptem.
A kocka elvetve, a lépés meglépve, vallomás
kimondva, ígéret megpecsételve:
Jézus Krisztus követője lettem!
Múltam nem vádol, jelenem biztos,
jövőm reménységtől teljes.

Ki van jelölve a helyed

Elcsüggedtél? Úgy érzed, hogy céltalanul, „csak úgy” vagy a világban, hogy csak telnek a napok egymás után monoton, hogy semminek semmi értelme, mert úgyis a fekete föld a vég?

Teremt-e a Hatalmas, a Mindenható ok nélkül bármit is? Csak emberi okoskodás, presztízs, a rangsor, a mérlegelés: Istennél a csavar épp olyan fontos, mint az egész szerkezet. Ha a kiscsavar nincs a helyén, nem működik az EGÉSZ, nem működik olajozottan semmi.

Isteni gondviselés, angyali védelem

Nagy zaj, lárma, rohanás, délután fél 5, forgalom. Mindenki rohan, szalad, ideges, erőszakoskodik az utakon, semmi tolerancia, figyelmetlenség.

A fenti alaphangulatban sikerült úgy kikanyarodnom az egyik mellékutcából egy főútra, hogy egyszerre majdnem 2 oldalról is belém jöttek autóval. Nem mondanám, hogy hibátlan voltam az esetnél, de nem direkt hajtottam ki egy jármű elé, egyszerűen nem lehetett látni a parkoló autóktól a jobb oldalról érkező gépkocsit. Figyelmes volt, lassított, s még csak nem is mutogatott.

Bízzál, jogodra fényt derít!

Biztonságra vágyik mindenki. Zárjuk a lakást, biztosításokat kötünk, óvintézkedéseket teszünk. Sokakban még ezek után is marad hiányérzet, félelem, izgalom.

Csanád fiaméknak volt egy lektoruk Kanadából, aki elmesélte nekik, hogy nagyon meglepődött, s egyelőre még nem tudta megszokni, hogy Magyarországon mindenki zárja a lakását. Náluk, otthon ugyanis senki nem zárja, nem is visznek el semmit, ha mégis megesik olykor, úgy tartják, így kellett lennie, neki nagyobb szüksége volt rá.

Oldalak

Feliratkozás RSS - aggodalom csatornájára