döntés

A választásról

A héten is több ember meghalt. Körülöttünk is és a tágabb ismerettségi körben is. Váratlanul mentek el, vagy betegek voltak, de nem lehetett tudni távozásuknak végét. Elmentek. Ahogyan egyikünk sem tudhatja földi pályája idejének végső időpontját.
Ma mindenki a választásról beszél. Sziklaszilárd meggyőződésem, hogy nagyon fontos ez a kérdés, és nagy felelősségünk ebben részt venni, és felelősen döntenünk. Ehhez kétség sem fér.

Személyre szabott út

Vannak helyzetek, amikor nem feltétlen értjük, mi miért történik velünk. Pláne azt nem, hogy miért kell annyi szenvedésen, nehézségen, lelki megrázkódtatáson végig mennünk.

Panasz vagy hála?

A héten több előadást is tartottam, valamennyinek a témája a mindenki által vágyott boldog, harmonikus élet, s ennek pillérei közül néhány: a változás, a fókuszváltás.

Kérdeztem többek között: mi lenne, ha:

Az öröm pedig nem jutalom

Az öröm kevesek kiváltsága, pedig mindenki lehetősége. Az öröm pedig nem jutalom, hanem hozzáállás, választás kérdése.

Lehetősége valamennyiünknek észrevenni a napfelkeltét, a nyíló virágot, a sárguló falevelek zizegését, házastársunk új frizuráját, hálásnak lenni az élet legapróbb pillanataiért, amelyek valójában a legnagyobbak.

Melyik a szebb? - impressziók 22 év távlatából

Egymás mellé szerkesztve e két fotót, leültünk, s néztük, hosszasan. Azon gondolkodtunk Nándival, csendben, magunkban, melyik a szebb? Ki ne vágná rá azonnal, az első. Pedig egyikőnknek sem ilyen egyértelmű. Nándi azt mondta, az elsőn a szépségtől sugárzom, a másodikon az élettől. Én azt mondtam, az első Nándit szerettem meg, de most már a másodikat szeretem, ő az igazi. Fiatalságból középkorú felnőtt, de örök fiatal, sötét hajból világos, tiszta, sebhelymentes arcból ráncos, mégis sima arc, éles látásból szemüveg s még élesebb látás, külső szépségből inkább belső.

Íme, nyitott ajtót adtam eléd...

Több ígéretet kaptam az elmúlt hónapokban, évben Isten vezetése, az Ő szava alapján. Isten ígéretei pedig, azért mert tőle vannak, igazak.

Van, hogy nem értünk meg azonnal valamit, van, hogy rögtön tudjuk a választ. És van, hogy szakaszosan, több helyről érkezik: Isten igéjéből, imádság során, mások szája által.

De érkezik.

"Ki kétkedőn boncolja Őt, annak választ nem ád, de a hívő előtt az Úr megfejti önmagát."

Dicsőség az Úrnak!

Tebenned, magamban bízom? A boldogság választható (?)

Vegyük egy szoknyámat kiindulási alapként! Van, akinek tetszik, van, akinek nem. Van, aki szerint lehetne színesebb, mások szerint jobban nézne ki rövidebben, megint mások szerint az igazi öltözet az a fazon, amit a dédszüleink is hordtak. Ez mind egy-egy vélemény. Drága, áldott életű nagymamám szerint például mindig a gimnáziumi egyenruhámat kellett volna magamra öltenem, ha elegáns helyre mentünk, mert az a legszebb.

Amiben hiszel, olyanná leszel..

"Ha az ember a mindent rosszalló Isten hitében él, megtanulja az ítélkezést.
Ha az ember a minden ellen küzdő Isten hitében él, megtanulja a harcot.
Ha az ember a mindent büntető Isten hitében él, megtanulja a rettegést.
Ha az ember a mindig fejcsóváló Isten hitében él, megtanulja az önsajnálatot.
Ha az ember a mindig hibáztató Isten hitében él, megtanulja a szégyent.

Egy híján húsz - avagy egy felejthetetlen házassági évforduló margójára

A nap, amikor minden másként alakul…Másként, és mégsem vagy mérges, ideges, feszült, mert már kezded kapizsgálni a lényeget.

Egymás után sorban másodpercnyi különbséggel szólalt meg 3 „ébresztőórám”: a „Jó reggelt, Anyukám, kérek sésen kakaót!” után maximum hangerőn felharsant a telefonomon a ’Nincs szó!’ (Kormorán), ahogy Johanna hívja, és stafétaszerűen a „Boldog házassági évfordulót, Kincsem!” felkiáltás.

A magyar költészet napja délutánján

Ígértem, hogy ma három verset mint egy összkapcsolódó füzért osztok meg. A második alkotás: Reményik Sándor tollából hangozzék, ahol felesleges is minden egyéb szó:

Oldalak

Feliratkozás RSS - döntés csatornájára