Család

Túláradó délután

Eddig is tudtam, hogy a mosogatógép az egyik leghasznosabb háztartási gépünk, de a napokban igazán a bőrünkön érezzük.

Köszönünk minden szerelő-elérhetőséget, amit kaptunk. Jöttek, elvitték, státuszunk: alkatrészre várva.

Minden nap mosogatok természetesen, nagy edényeket, üvegeket, ami nem fér be a mosogatógépbe, na de főzés és öt ember után mindent kézzel, jó kis szórakozás!

Nagyerdei kalandok

Szóval az úgy történt, hogy középiskolában egy humán osztályba jártam, s tanáraink jól tolerálták továbbtanulási szándékunkat, így megértették, hogy vonzódásunk a kémia, biológia iránt, hogy is mondjam, csekély, így a szükséges tananyagon túl semmi nem ment a fejünkbe. Ehhez képest az egyik gyermekünk szerves szimbiózisban él a laborral, a kémia, a biológia tudományával. Hobbija, az élete meghatározó része. Élvezi. A fogalom összeegyeztethetetlen számomra: a kémiát élvezni! Micsoda paradoxon! Az érdeklődése, elhivatottsága ajándék: felülről való, teljesen bizonyos.

"Te vagy a legjobb református anyuka!" - aktuális gyerekszáj

Többen hiányolták már a gyerekszájat, jól esik a jelzés, köszönöm. Elmaradásban vagyok, ami a lejegyzést illeti, ugyanis aranyköpés jut bőven mindennapra.  Csak néhányat, szemezgetve, közkívánatra:

1. Délutáni mesenézés közben: nagy szirénázás a filmben, odakapom a fejem, s Babalányunk már magyarázza is:
- „Tudod, Anyukám tűz van, és jönnek a tízoltók!"

2. Az esti mesénél is a tűz volt a téma, véletlenül, nem vagyunk ennyire tematikusak, s ekkor pedig megtudtam, hogy a ház tetején a füstmény található, amiből jön ki a füst.

Témakör: 

A 2019. év ígéretei

Boldog, akinek hűtlensége megbocsáttatott, vétke eltöröltetett.” (Zsoltárok 32,1)

„Mert mindnyájan Isten fiai vagytok a Krisztus Jézusban való hit által.” (Galata 3,26)

Áldott új esztendőt kívánok!

Bízd Újra Életed Krisztusra!

"Hétből kivonok hatot,
marad egy.
Harmincból kivonok huszonkilencet,
marad egy.
Háromszázhatvanötből
kivonok háromszázhatvannégyet,
marad egy.
Kivonom a holnapot,
marad a ma.
Mert a holnapot ráhagyhatom másra:
a Mesterre.
Azért tanítgat
türelmesen esztendők óta
erre az egyszerűnek látszó,
s mégse olyan egyszerű kivonásra." (Túrmezei Erzsébet: Kivonás)

Anya nem esett soha kísértésbe - gyerekszáj

A karácsony utáni napok nem kifejezetten csendesek. Akad egy kis munka, nem várt események, újratervezés, sok-sok játék és még több nevetés. Fő mókamesterünk egész nap csacsogó babalányunk. Elképzelésem sincs, honnan, s pláne kitől örökölte!?

Témakör: 

Csend a zajban - napi rutin, gyerekszáj, spontán "kócsing"

A héten még óvoda, iskola, gondoltam, jól belehúzok a munkába, a készületekbe, a beadandók megírásába. Ahogy ez lenni tud olykor egy többgyermekes családban, hétfő éjjel mindent felülírt Johanna: úgy köhögött, hogy azt hittük, még éjjel be kell szaladnunk a kórházba, azonban a tapasztalat teszi a mestert…na rutin az van, 18 évnyi, az éjszakai különkiadásokban.

Mikor mondjuk el a gyermekeknek: mi a valóság?

Gyermeknevelési dilemmákkal gyakran megtalálnak, ezúton is köszönöm a bizalmat. Tudom, milyen hasznos, ha mástól segítséget kapunk, én is mindig örömmel vettem s veszem, ha a nagyobb gyerekesek, többet látottak megosztják tapasztalataikat. Mindenkinek van olyan, amiről ő többet tud, többet értett már meg.

Mostanában nyilván leginkább a Mikulással és a „Jézuskával” kapcsolatos kérdések szaporodtak meg. Ezek közül egyet ragadnék ki, ami a legnépszerűbb: „Mikor kell elmondani - s mit - egy gyereknek az igazat, ti hogy csináljátok?”

Pótalvás vagy pótvizsga? Babagyerekkamaszszáj

Megint csak összegyűlt egy csokorra való gyerekszáj, íme:

1. Délutáni dilemmám félhangosan.
-„ Aludjak egyet, vagy vizsgára tanuljak?” – miközben már kezemben a könyvvel huppantam le az ágyamra.
Költői kérdésemre legnagyobb meglepetésemre válasz is érkezett, mégpedig egyik kamaszgyermekem szobájából:
- „Édesanya, pótvizsga van, pótalvás viszont nincs.”
- Milyen tapasztalt gyermek –gondoltam.

Témakör: 

Nyári nosztalgia – reformációs gyerekszáj

A nyári szünet élményeit ugyan elkezdtem lejegyezni a blogomba, de korántsem jutottam a végére, valahol Hévíznél elakadtam. A sümegi vár után újabb erődítményeket „vettünk be”. Szlovénia főleg magyarlakta részén kirándultunk, az első állomás a lendvai vár volt, ahol egy nagyon csodálatos lepkegyűjteményt nézhettünk meg, majd pedig egy magával ragadó Chagall kiállítást. Johanna néha elfáradt, s olykor lepihent, egy igazi Chagall-angyalt hűen ábrázolva, a kispuffokra.

Témakör: 

Oldalak

Feliratkozás RSS - Család csatornájára