munka

Az tud változni, aki igazán akar változni. És tudd: a vágy még nem cél, tehát hagyd abba az ábrándozást, indulj el! Változtass, hogy változz!
Adj bele száz százalékot!

Egy kis segítség – a teljesség igénye nélkül – a változáshoz: amire van ráhatásom, és amire nincs. Mit tehetek?

 1. Amin tudok változtatni, tehát lehetőségként kezelem, megoldási szemlélettel állok hozzá:

A nem várt események ellenére (hajnali mentő, izgalom ld.: itt elolvasható) nagyon megható névnapi ünneplésben lehetett részem. Csanád fiam az alábbi verset írta nekem. Nem is igazán találok szavakat.  

Vérvörös Élet
Bősz dobogása
Alkonyi kertem
Rengeti, rázza.
Vészes e kert itt,
Nincs se palánkja,
Nincs se virága,
Nincs se lakása.

A hit látja a láthatatlant,
hiszi a hihetetlent, s
eléri a lehetetlent.

Azt, ami emberileg talán lehetetelennek tűnik.

De az önrész: az alázat, az állhatatosság, a türelem, a szorgalmas, verejtékes munka elengedhetetlen, az ölünkbe aligha pottyan bármi is.

Ha a baj, csapás felüti fejét, vannak, akik szomorúan, vannak, akik vádlón, de általában kétségbeesve kérdezik: "hol van az Isten, aki tűri mindezt"? Csak kevesen tudják, hogy Isten képes mindent jóra fordítani.

Isten ott lakik, ahova beengedik őt.

Nem gyógyulsz? Pedig 100 helyen jártál már? Ezer recept, ajánlat? Több pszichológust „elfogyasztottál”? Váltsd ki végre a receptet! Nyisd ki az ajtót, csak belülről van kilincs, szíved belsejéből!

Megérintett ez a történet. Mielőtt bárki félreértené, le szeretném szögezni, hogy a férjem nagyon megértő, soha semmi ilyet nem tapasztaltam, nálunk mindenki aktívan vállalja a részét, a feladatát a családban, hisz ez nem egyéni, hanem "csapatjáték". Nálunk is adódnak természetesen nehézségek, csak más jellegűek. Azonban azt tapasztalom, hogy  nagyon sok családban okoz problémát az egymás meg nem becsülése, az elvárások, a magától értetődő dolgok, az egyenes kommunikáció hiánya. A történet a következő:

Csanád fiunk mindig nagyon vonzódott a tudományokhoz, s az élet minden szelete, apró mozzanata érdekli, utánanéz, olvas.

Mióta gimnazista lett, az idejét kicsit át kellett rendeznie, s ami a szíve közepe: a teológia, a kémia és a biológia, azokkal foglalkozik különösen elmélyülten és kitartóan.

 „A győztesek olyan vesztesek, akik felálltak, és még egyszer megpróbálták.” (Dennis De Young)

Az öröm egy pillanat. A boldogság egy állapot.
A boldogság egy döntés, a keserűség is az. Az öröm ráadás.

Azt mondta nekem valaki a minap: „Nem, nekem nem hiányzik senki!”

Történt, hogy egy kedves ismerősömet felhívtam, mert bár találkozunk 2 havi rendszerességgel, de régebben egyrészt sűrűbben találkoztunk, másfelől képesek voltunk éjszakákat átbeszélgetni úgy, hogy azon kaptuk magunkat: már hajnalodik.

A héten jelenik meg a 2018. év házasság hetének (2018. február 11-18.) egyik szenzációja a Harmat kiadásában Mark Gungor: Férfiagy, női agy: Isten hozott egy jobb házasságban című könyv.

Egy lelkészfeleség, egy blogger, egy tanító és egy gyes mellett folyton munkát kereső nő...közös bennük, hogy boldog, fáradt anyukák.

Talán néhol kicsit erőltetett jelenetek is láthatók a filmben, de alapjában véve egy nagyon üde, jó kikapcsolődási lehetőség. Biztosan valaki olyan írta, aki ismeri az anyaság minden örömét, sok nehézségét, ambivalenciáit: miközben erre vágytál mindig, valami hiányzik. Lehet, hogy csak a bátorítás, az elismerés? Vagy az önbizalmad?