remény

Áldott új esztendőt kívánok!

Bízd Újra Életed Krisztusra!

"Hétből kivonok hatot,
marad egy.
Harmincból kivonok huszonkilencet,
marad egy.
Háromszázhatvanötből
kivonok háromszázhatvannégyet,
marad egy.
Kivonom a holnapot,
marad a ma.
Mert a holnapot ráhagyhatom másra:
a Mesterre.
Azért tanítgat
türelmesen esztendők óta
erre az egyszerűnek látszó,
s mégse olyan egyszerű kivonásra." (Túrmezei Erzsébet: Kivonás)

Csend a zajban - napi rutin, gyerekszáj, spontán "kócsing"

A héten még óvoda, iskola, gondoltam, jól belehúzok a munkába, a készületekbe, a beadandók megírásába. Ahogy ez lenni tud olykor egy többgyermekes családban, hétfő éjjel mindent felülírt Johanna: úgy köhögött, hogy azt hittük, még éjjel be kell szaladnunk a kórházba, azonban a tapasztalat teszi a mestert…na rutin az van, 18 évnyi, az éjszakai különkiadásokban.

A tökéletessé lett/tett születésnap

Születésnapom vigíliáján a szokásos babafürdetés és az esti mese után mindenki elmondhatta mit szeretne kérni az Úr Jézustól a fa alá. Nálam vagy a korral jár, vagy az irhabunda folyamatos elhagyásának következménye, de nagyon fázós lettem mostanában, ami nem mellesleg nagyon meglepi családomat, mert télen is nyitott ablaknál éreztem jól magam, így azonban mindig kályhaforróságra vágyom.

Munka - állhatatosság - siker

"A kitartás az a tulajdonság, amely képessé tesz arra, hogy felálljunk, ha a földre kerülünk, egy ideiglenes kudarc ellenére is tovább haladjunk a célunk felé. Ez a tulajdonság ad bátorságot és erőt, hogy tovább próbálkozzunk minden akadály ellenére is." (Napoleon Hill)

Nagycsaládi találkozások - Pomázon s nálunk

Na az úgy történt, hogy évek óta nem találkoztunk, de a facebook-on hamar egymásra talál régi és új ismerős, rokon egyaránt.
Megosztunk képeket, eseményeket, lájkolgatjuk, s olykor irogatunk egymásnak privátban. Így beszélgetünk egymással, s beszélünk meg találkozót az „aktív”, a mindennapos kapcsolatainkban, s azokkal, akikkel már rég nem találkoztunk.

Halva született . Hogy van tovább?

„Édesanya, de durva, és milyen érdekes lenne, ha Sámuel élne, akkor mind a négyen más fokú intézménybe járnánk: óvodába, áltsuliba, gimibe és egyetemre - állapította meg egyik gyermekünk egy szeptember eleji reggelen, amikor is a nagy nyári szabadság után ráeszméltek, hogy most valami régi új következik.

Így szól Isten

Ki tudod mondani? Ki vagy te? Kié vagy? Hogy engedelmes, fegyelmezett leszel, aki nem az érzéseire hallgat, hanem a tényekre?

Így szól Isten

"Annyiszor akartam már beszélni veled, de nem hagytál időt nekem.
Annyiszor akartam már mondani neked, "Itt vagyok számodra!"
De te féltél.
Annyiszor akartam már mondani neked, "Ne félj, mert én veled vagyok!"

Hit - önrész - siker

A hit látja a láthatatlant,
hiszi a hihetetlent, s
eléri a lehetetlent.

Azt, ami emberileg talán lehetetelennek tűnik.

De az önrész: az alázat, az állhatatosság, a türelem, a szorgalmas, verejtékes munka elengedhetetlen, az ölünkbe aligha pottyan bármi is.

Félelem vagy reménység?

Hiszek abban, hogy Istennek mindannyiunkkal személyre szabott terve van. De tudom, hogy a sátánnak is.
Látom, hogy sok mindennek lehet örülni. És sok mindenen lehet morgolódni is.

Tapasztalom, hogy lehet hálásnak lenni, s látom, a hála örömmel telivé teszi a lelket, széppé az arcot. A hála hiánya szomorú lelket, kevésbé szép vonásokat eredményez.
Lehet körülményeim ellenére megelégedettnek lenni, s a dúskáló gazdagságban is elégedetlennek.

Mi áll a fókuszban: megoldás vagy probléma?

Ha a baj, csapás felüti fejét, vannak, akik szomorúan, vannak, akik vádlón, de általában kétségbeesve kérdezik: "hol van az Isten, aki tűri mindezt"? Csak kevesen tudják, hogy Isten képes mindent jóra fordítani.

Isten ott lakik, ahova beengedik őt.

Nem gyógyulsz? Pedig 100 helyen jártál már? Ezer recept, ajánlat? Több pszichológust „elfogyasztottál”? Váltsd ki végre a receptet! Nyisd ki az ajtót, csak belülről van kilincs, szíved belsejéből!

Oldalak

Feliratkozás RSS - remény csatornájára