remény

Vasárnapi filmajánló: Anyabuli!

Egy lelkészfeleség, egy blogger, egy tanító és egy gyes mellett folyton munkát kereső nő...közös bennük, hogy boldog, fáradt anyukák.

Talán néhol kicsit erőltetett jelenetek is láthatók a filmben, de alapjában véve egy nagyon üde, jó kikapcsolődási lehetőség. Biztosan valaki olyan írta, aki ismeri az anyaság minden örömét, sok nehézségét, ambivalenciáit: miközben erre vágytál mindig, valami hiányzik. Lehet, hogy csak a bátorítás, az elismerés? Vagy az önbizalmad?

Gondolataink ereje

Amit eszünk, azzá leszünk – tartja a mondás. Ugyan ezt a kijelentést elsősorban a külső megjelenésre, a testi egészségre szokás használni, ám ennél sokkal többet jelent, sokkal többet kell, hogy jelentsen.

Tápláljuk a testet egészséges ételekkel, vízzel, hogy hidratálódjék, vitaminokkal, hogy ellenállóbb legyen. Ha elhanyagoljuk, nem figyelünk oda gondosan, tudatosan, mit viszünk be a szervezetünkbe, idő kérdése csupán, mikor jelez a vészvillogó. Öntözzük a virágot, hogy virágozzon. Ha nem locsoljuk, kókadozik, esetleg teljesen kiszárad.

A gondviselésbe vetett hit öt haszna

"A gondviselésbe vetett hit öt haszna:
1. Megszabadít az aggodalmaskodástól.
2. Megszabadít a babonák béklyójából.
3. Megszabadít az emberektől való félelemtől.
4. Derűssé és hálássá tesz.
5. Reménységet ad minden körülmények között."

                                                 (Forrás: Megtaláltuk a Messiást!)

Szélcsend vagy vihar? Valami új készül!

Nagy csend, nyugalom van az életedben? Vagy inkább a szürke hétköznapok monotonitása jellemzi: a megszokott napi rutin, rohanás egyik helyről a másikra, bevásárlás, ügyintézés…? Úgy érzed semmi különös nem történik? Szélcsend van?

Vagy éppen kisebb-nagyobb problémák emésztik mindennapjaidat? Esetleg valami tragédia törte ketté az életedet, vonta el örömödet? Vihar van?

Akár így, akár úgy érzel, egy biztos:

Reményteljes jövő

Életem egyik legnehezebb, ha nem az eddigi legnehezebb időszakában kaptam ezt az igét, akkor, amikor emberileg még a holnap is lehetetlennek látszik.

Megterhelten, szomorúan, könnyek között, mégis reménykedve, bízva, hisz Isten azt mondta: Veled leszek, nem hagylak el, sőt, valami újat készítek, és reményteljes jövőt adok.

Egy pár centi

"Egy pár centi volt csak tőle
az az éles vasdarab!
Szinte horzsolta a bőre,
de a szeme ép maradt!

Egy pár centi… ennyi minden:
lépcső sarka, tüske, kő,
ennyire a veszély innen,
mely ráles és egyre nő.

Egy pár centi… Így kíséred
át a földi életen…
Köszönöm ezt a pár centit,
csodás Védelem!"

(Füle Lajos)

Kő a lábam előtt

Vannak emberek, akik a rosszindulatból fakadó vagy egyszerűen a rossz döntéseiket - amelyek egyébként nagyszerűen zárultak - áldásnak tekintik, esetleg még ünnepeltetik is magukat, tőkét kovácsolnak…de mindez olyan, mintha Pilátust magasztalni, áldani kellene, mert lám az ő gonosz, rossz tette jót hozott.

Nem az ő tette, cselekedete hozott jót, hanem a hatalmas Istené, aki minden jó és rossz döntésünket előre ismeri, s tud a legnehezebből, a legrémisztőbből is jót kihozni!

A tegnapi nap margójára

Tegnap nagyon álmoskásan, fáradtan ébredtem a mindössze 5 óra alvás után, nehezen indult a nap. Baba-mama körre mentünk Johannával, ő szépen eljátszott a babaszobában, mi, anyukák pedig belekezdtünk a szokásos igeolvasásba, s a házassággondozó, családépítő témáinkba. 15 perc elteltével jött az sms Bálint fiamtól, hogy eltűnt a pénztárcája. Szemrebbenés nélkül folytattam az alkalmat, s beleszőttem a mondanivalómba. Elmondtam, hisz épp Jézusról, Isten gondviselésről kezdtem beszélni, hogy ez nem más, mint a sátán ármánykodása.

NINCS SEMMI BAJ!

Volt egyszer valaki, akit úgy hívtak, hogy Bajocska. Ahogyan nőtt, Baj lett belőle, ugyanis, ahol csak lehetett bajba keveredett, vagy ő maga szerezte a bajokat. Konfliktuskeresés, kalandok, kihívások jöttek, nem szerette a határokat, inkább szétrugdosta őket, pedig védték volna. Összetörve, sebzett állapotában talált rá a Jó Pásztor. Mert ő az elveszettet megkeresi, a sebet bekötözi és vállán hordozza Bajocskát és nagy Bajt is, ha megalázkodva megbánják a múltjukat, jelenüket.

Gondolatok...

Egyszer egy kis csapat elhatározta, hogy esőért imádkozik, de összesen csak ketten vittek esernyőt magukkal másnap.

Neked milyenek az imáid? Felszínesek, mélyek? El mered hinni azt, amiért fohászkodsz vagy te magad sem hiszed, csak szokásból teszed?

A hit pedig a remélt dolgokban való bizodalom. Hiszed-e ezt? Tapasztalod-e?

Oldalak

Feliratkozás RSS - remény csatornájára