Isteni gondviselés, angyali védelem

Nagy zaj, lárma, rohanás, délután fél 5, forgalom. Mindenki rohan, szalad, ideges, erőszakoskodik az utakon, semmi tolerancia, figyelmetlenség.

A fenti alaphangulatban sikerült úgy kikanyarodnom az egyik mellékutcából egy főútra, hogy egyszerre majdnem 2 oldalról is belém jöttek autóval. Nem mondanám, hogy hibátlan voltam az esetnél, de nem direkt hajtottam ki egy jármű elé, egyszerűen nem lehetett látni a parkoló autóktól a jobb oldalról érkező gépkocsit. Figyelmes volt, lassított, s még csak nem is mutogatott.

Ám a bal oldalról érkező nagy hatalmas, piros autó sofőrje hatalmas rágógumit rágva véletlen sem lassítva, sőt, erejét fitogtatva mutogatott, pedig neki semmi oka nem volt erre.

Talán ügyetlenek a szavak mind annak leírására, mi minden lezajlik bennünk egy pillanat alatt.

Teli az autónk egy rakat gyerekkel, akik nem mellesleg legféltettebb kincseim: a saját fiókáim. Lehetett látni, hogy valami lesz, mert jönnek, gurulnak felém, szűk a hely, nagyok az autók. És igen. Rajtam mégis semmi pánik, az Úrra gondoltam, hívtam őt. Ám még mielőtt hívtam volna, kérés nélkül is mellettem volt. Reggel, délben, este Ráhagyatkozunk.

Egy hétköznap délután történt mindez, majd egy családlátogatásra tartottunk, férjemmel igyekszünk a gyülekezet tagjait végiglátogatni, s ahogy lenni szokott, kis igés kártyákat viszünk magunkkal. Alig fél órával a fent leírtak után, Isten megajándékoz az ő igéjével, s azt mondja:

„Az ÚR angyala őrt áll az istenfélők mellett, és megmenti őket.” (Zsoltárok 34,8)

Vannak helyzetek, amikor egy ige, bár már sok 100-szor hallottuk, egész máshogy ér célba.
Olyan csodálatos megtapasztalni, hogy Isten őszinte bizalmat, feltétlen hitet kér tőlünk, s ráadásul ad mindent. Azt mondja neked, nekem, neki, mindannyiunknak, hogy

„Higgy az Úr Jézusban, és üdvözülsz mind te, mind a te házad népe!” (Apcsel. 16, 31)

Azt mondja, legyél velem egész nap, bízd rám magad, s én őrt állok melletted, nem kell félned akkor sem ha fáj, akkor sem, ha elviselhetetlen a testi, lelki gyötrelmed.
Nehéznek, kibírhatatlannak tűnhet a fájdalom, az elhagyatottság, a magány, a gyász terhe, sőt nagyon gyakori, hogy kívülről minden irigylésre méltónak tűnik családodról, rólad, s nem látszik a szív rejtett embere, a gondolataid, hogy milyen nyomorúságban vagy valójában, mert nem tudod elmondani, hisz senki nem értené meg, mert kívülről arany az életed: tökéletes házasság, gyerekek, anyagiak, rang, hatalom, elismerés. De kong a lélek.

Van, aki segítségedre lehet: Isten maga, s ő alkalmas eszközöket is küld elénk testvérek, lelkigondozók és sokak személyében, s magát az élő igét, aminek minden szava örök, változatlan, s azt mondja:

„Ha vízen kelsz át, én veled vagyok, és ha folyókon, azok nem sodornak el. Ha tűzben jársz, nem perzselődsz meg, a láng nem éget meg.” (Ezsaiás43,2)

S még azt is mondja bátorításul, hogy természetes, amiken átmegyünk, amiket érzünk:

„Ezeket azért mondom nektek, hogy békességetek legyen énbennem. A világon nyomorúságotok van, de bízzatok: én legyőztem a világot." (János 16,33)

A látható, kilúgozott Isten nélküli világ megtapasztalása és a sok rossz ellenére az az örömhír, ha az élő Istenre hagyatkozunk, Ő oltalmaz, gondot visel rólunk, angyalaival őrt áll mellettünk, ha sok baj is ér, valamennyiből kiment.

A recept fel van írva, ki kell váltani, s használni.

Hittel teli, Istennel járó mindennapokra hívlak! Immanuel az Ő neve: az Úr velünk!