Család

Ahogy a tegnapi videómban/blogbejegyzésemben ígértem, az adventben minden nap egy törénetet, egy kedves személyhez fűződő értékes emléket hozok nektek elcsendesedésre, gondolkodásra, újratervezésre.
Először most néhány szót szólok az adventről:

Szeretettel köszöntök minden kedves Érdeklődőt!

Egy adventi lelki utazásra hívlak benneteket! Mire is pontosan?

Családunkban mindig nagyon várjuk az adventet. Fontos időszak az életünkben. Az advent mindig elcsendesedésre hív. Ez az idei advent kicsit más. Különös időket élünk manapság, nem minden a megszokott rendben zajlik. Az ember kénytelen szembesülni: nem ő irányít. Még a megszokott ünnepi szokásokat sem úgy intézzük, ahogyan szeretnénk. Hiszem, meg kell értenünk: Isten az Isten.

Covid tünetek 14. nap, hatósági karantén 12. nap Bár a tüneteink majdnem egy időben jelentkeztek szűk családunkban, mivel különböző időpontban teszteltek, mindenki más időpontban szabadulhat fel a karanténból. Ketten már teljesen szabadok, ketten pedig holnap szabadulunk. A legkisebbre, aki teljesen negatív és tünetmentes, azért vár még pár nap karantén, mert kontaktszemély, így az utolsó pozitív kontakttól számított 10 nap a letöltendő.

Nehéz napok vannak mögöttünk. Ígértem, jelentkezem.

Covid-tünetek: 7. nap, hatósági karantén: 5. nap. Ez a családunk Covid-átlaga jelenleg. Van, akinél már 11 napja jelentkeztek a tünetek (szokásos őszi náthának tűnt), mára már meggyógyult, s van, akinek még csak 5. napja vannak tünetei. A legkisebb teljesen tünetmentes.

Hogy vezetett az utunk? Hogyan történt a mi személyes reformációnk? Egy csodálatos út ez, mert Istennek semmi nem lehetetlen. Írtam erről, könyv formájában is megjelent személyes bizonyságunk. Ritter Ida: Nagyobb Ő – Katolikus papból lett református lelkipásztor feleségének vallomása címmel.   

Ma, amikor emlékezünk a reformáció 503. évfordulóján, megosztok néhány részletet a 547 oldalas kötetből. (A könyvből citált részeket idézőjelbe teszem.)

"Ki mondja meg, kik vagyunk? A menő cuccaink? Az autónk? A fényes reklámok? A pénztárcánk? A rangunk? A társadalom? A cimborák? A kritikusaink? Esetleg egy közösségi oldal?

Kedves Embertársaim!

Gondolataimat azért szedtem egy csokorba, mert azt tapasztalom, hogy sokan erényként, fennen hirdetik,"nincs itt semmi baj, csak a jó levegő meg a vitamin kell..." Okos és hasznos dolog, mi magunk is élünk mindezzel. Ám tényleg csak ennyi lenne most a dolgunk?

"Külön-külön csak szavak vagyunk, együtt azonban költemény
Kétségből egységre úgy találunk, ha egybegyűjt minket a Szeretet"
(Varga Gyöngyi)

"Reménységgel vagyok, hogy szavaim elérik eredeti céljukat: miként tud Isten minden rosszat is az Őt szeretők, a Benne bízók javára fordítani, valamint hogy kialakítsuk azt a készségünket, amely a probléma helyett a megoldásra fókuszál. Mindannyiunk életében lehet tengernyi nehézség, ám a jó hír, hogy reménykedő hozzáállással, a „fordított”, az áldott szemüveggel másként láthatunk. Az élet ugyanis nem a történések sorából áll, hanem abból, amiként azokat értelmezzük.

Megosztottam sztoriban a család tegnapi ebédjét, és nagy sikere lett, az elkészítési silabuszt is kértétek. Szeretettel osztom meg az érdeklődőkkel, íme a pizzatészta receptje:

180 ml tej

180 ml víz

fél evőkanál só

2-3 evőkanál cukor

60 dkg liszt (ebből 10-15 dkg teljes kiőrlésű)

2-3 evőkanál olívaolaj

2,5 dkg friss élesztő (vagy e mennyiségnek megfelelő porélesztő)

A paradicsomalap: sűrített paradicsom, pizzakrém, kevés ketchup, só oregano - összekeverni

"Az evangélium ugyanis változást munkál. Gyökeres, valódi, mindent felforgató változást. Nem kis ráncfelvarrást, apró módosítást, kis helyesbítést. Ida úgy mutatja be az életútját, úgy tesz bizonyságot az élő Krisztusról, hogy nyilvánvalóvá válhat mindenki számára: valóban csak Krisztus az, aki képes megmenteni, akinél nincs lehetetlen, aki életet ad ott, ahol halál van, aki utat nyit mégis ott, ahol minden bezárul.