Szenvedésből méz csordul

Van vírus! Nincs vírus. Van oltás! Nem oltatom be magam! Mert chipet ültettek bele, mert a DNS-ünk, mert… mindenki (IS) ért hozzá.

Beoltatom magam, regisztráltam, bezzeg ő sokkal előbb kapta meg, pedig ő fiatalabb és még egészséges is, bezzeg én…!

Nincs is semmilyen vírus, csak meg akarnak gazdagodni, meg tönkre akarják tenni a gazdaságot! Tavaly is bezárattak mindent, és mégsem haltak meg annyian! (Hallja is szavait, aki ilyet mond???)

Szegény elsősök, meg a szüleik! Az érettségizők, akiknek elvettek egy évét! A vállalkozók, a a a a…

Miért nem csukták már be az országot? Legalább 2 hónapja? És miért nem nyitották már meg legalább fél éve? Minek a maszk? Nyissák ki! Csukják be!

Röviden úgy összegezném: soha semmi nem jó. Sapka-szindróma.

Nincs ember, aki valamilyen oknál fogva ne lenne érintett a jelenlegi járványhelyzetben.
Azért, mert te nem kaptad el, mert neked nincs bajod, attól még más sajnos belehal, vagy nehezen vészeli át, vagy szövődménye marad. A kollektív felelősségvállalás ideje van. Együtt egymásért.

Elég egy megalapozatlan panaszkodó, lázító hang, terjed futóűzként.
A jó hír sosem. Vagy kevésbé.

Mindenki vesztes, van, aki jobban. De a legnehezebbekben is megláthatjuk a jót, az apró mozaikokat, az értékeseket.

"Életünk minden nehézségénél eldönthetjük, hogy magunknál tartjuk, és növeljük szemétdombunkat, ezzel békétlenségünket, szorongásunkat, vagy szembenézve a bennünk dúló bármilyen negatív érzelemmel elkezdünk másként viselkedni, és az áldott szemüveggel egy kitágított perspektívából meglátjuk életünk értékes mozaikjait, valamint azt, hogy a hiány, az akadály miként lehet megoldásként vagy annak előszobájaként a javunkra!"

Lehet morogni, és lehet örülni annak, ami van.
Lehet kiabálni, és lehet csendben lenni.
Lehet lázadni, és együttműködni.
Lehet elszédülni a magunk vágyaiban, a magunk igazában, és továbblátni az orrunknál.

Újra teljes zár van. Hogy nehéz, hogy emberpróbáló időket élünk meg, tény, nem is kérdés. Azonban, hogy mit hozunk ki belőle, milyen napok várnak ránk, nagyban nézőpont kérdése is.

Zúgolódhatunk, vagy beállhatunk az új rendbe. A tényeken nem tudunk változtatni, de a legjobbat kihozhatjuk belőle! Együtt még jobban sikerülhet!

Egy ilyen helyzet a felelős vezetőknek önmagában is emberpróbáló, hát még ellenszélben. Ők is emberek, értünk dolgozó emberek, ne nehezítsük, segítsük a nagyobb terhet vállalók munkáját, szolgálatát!.

Úgy gondolom, mindannyian halljuk, tapasztaljuk a sok indulatos, rágalmazó, gyülöletet szítő kommentet, véleményt a vírus, az oltás, a jávány kapcsán. Nincs ennek helye, ideje. Meglátásom szerint semmikor nincs erre szükség, de most semmiképpen!

Arra hívok mindenkit, hogy szóljunk jót, reménykeltő szavakat, és bátorítsunk másokat! Az amúgy is bajban, gyászban lévők mellé álljunk vigasztalással, segítsünk, erőt adjunk! Nem azért, mert jár neki, hanem annak ellenére! Lehet, nekünk nehezebb, de erősebben viseljük, akkor ne patikamérlegre téve nézzük, ki mit érdemel! Csak adjunk, szóljunk jót, és akkor ezzel telik meg a fejünk, a szívünk! Gyakoroljuk az empátiát!

Vegyük le a magunk szemüvegét, s az én-fókuszt! Tegyük fel a másik dioptriáját és legyen Isten az origo!

Innen nézve, minden másképp látszódhat! Magunkra, a körülményekre nézve szűk a perspektíva, de tágítva, újra és újra megtapasztalhatjuk, hogy nagyobb Ő mindennél. Továbbá tudhatjuk:

  • nem kapunk erőnkön felüli terheket;
  • a legnehezebb harcokhoz legjobb katonáit hívja Isten;
  • ha engedelmeskedünk Istennek, az ördög elfut;
  • az istenszeretőknek minden a javára válik;
  • Isten nem romlást tervez, hanem reményteljes jövőt ad.
  • És még? Neked mi jut eszedbe?

Minden nézőpont kérdése: „Az élet egy áldás, ha így akarjuk látni, s átok, ha nem tudjuk meglátni minden pillanat ajándékát.” (Robert Lawson)

Azt már biztosan mindenki végigpörgette az agyában, hogy mi lesz a rossz az elkövetkezendő két, illetve négy hétben, s számba vette, mi mindent kell újratervezni. Az első kiborulás és sokk után arra hívok mindenkit, nézzük meg: mi jót tartogathat mégis ez az új helyzet? Tudjuk, nem tudunk rajta változtatni. Vagy bosszankodunk, vagy kihozzuk belőle a lehető legjobbat.

Miért lehetünk hálásak? Milyen csuda jó dolgok történhetnek velünk az előttünk álló "bezárt" időben? Mi az, ami épp azért tud megvalósulni, mert itthon maradunk? Mi az, amit elmulasztottunk megtenni az előző karantén idején, most újra próbálkozhatunk? Mire használhatjuk ezt az új esélyt? Mi válik a javunkra mindebből?

  • Hálás vagyok érettségiző gyermekem látásmódjáért. Nem azon kesereg, hogy majd másfél tanévet nem voltak tanteremben, hanem azt mondta: voltunk suliban idén két hónapot és még szalagavatónk is volt. Ugyan csak ünnepély tánc nélkül, de volt.
  • Hálás vagyok, hogy nem a pandémia csúcsán kellett a kórházba járnunk (férjemnek és nekem) elrendelt vizsgálatokra. No nem náthakivizsgáláson voltunk ennél lényegesen komolyabb helyeken jártunk.
  • Hálás vagyok az egyetemista fiamért, ő is több időt fog itthon tölteni, így az ötös közös reggelikért - az életbeli szerepek, a jövőbeni körülmények megváltozásával egyre ritkábban lesz már így nálunk.
  • Fél órával tovább alhatunk. Nem kell annyira korán kelni, nem kell a reggeli dugóban araszolni.
  • Még többet imádkozunk közösen, családilag.
  • Ezúttal tényleg megpróbálom az elmúlt 3 év fotóit albumba szerkeszteni.
  • Szeretnék még több mesét olvasni, verset tanítani Johannának.
  • Gondoskodom arról, hogy még többet társasozzunk családilag, közösen.
  • Benne vagyok pár írás szerkesztésében, azok vázlatát, szerkezetét szeretném véglegesíteni.
  • Lehetetlen kihívásnak tűnik, de a rendszeres mozgás szokását ki kell alakítanom.

És még sorolhatnám, bár lehet, hogy máris túlterveztem magam.

Te miért vagy hálás? Milyen csuda jó dolgok történhetnek veled az előtted álló "bezárt" időben? Mi az, ami épp azért tud megvalósulni, mert otthon maradsz? Mi az, amit elmulasztottál megtenni az előző karantén idején, és most újra próbálkozhatsz? Mire használhatod ezt az új esélyt? Mi válik a javadra mindebből?
 

 Az idézet a Nagyobb Ő * Értékmozaik című kötetemből való. A kötetről bővebben, amely elérhető: itt.