Személyes

"Ritter Ida írása, a Nagyobb Ő és az Értékmozaik kötet (http://ritterida.hu/ertekmozaik/nagyobb-o-ertekmozaik) nem sorolható be egyszerűen az ismert irodalmi kategóriákba, sem a keresztyén szerzők leggyakoribb megoldásaihoz nem hasonlítható. Minden tekintetben egyedi, sajátos úgy, ahogyan mindnyájan egyediek vagyunk Isten teremtményeiként.

Tegnap este megnéztünk egy filmet, nem nem keresztyén film, de mindenképpen egy kedves vígjáték az ego dominanciájának megtöréséről, a valódi értrék megtalálásáról. Címe. Gyerekjáték. Ha szeretnétek egy kicsit kikapcsolódni, egyszerű, gyermekien naiv, mégis értéket felmutató filmet nézni, kikapcsolódásnak ajánlom. Gyorsan reggel lett.

A lehangoló járványszám mellett örültünk a gyógyultaknak, s annak, hogy talán egyre többen megértik az otthonmaradás lényegét.

Átértékelődnek dolgok, még hálásabbak leszünk. Mindig a megoldásra törekszem reménykedő hozzáállással, ez az új helyzet azonban még nyilvánvalóbbá tesz dolgokat. Olyanok is eszünkbe juthatnak, amik egyébként nem. Hogy egyet említsek: négy kupac mosnivaló láttán hálát adtam, hogy van mosógépünk, és működik is. Ez sem természetes. Neked mi jut eszedbe?

Tegnapi bejegyzésembe azt írtam: "...az emberiségnek térdre kell rogynia, s meg kell tanulnia, nem tudhat s nem irányíthat mindent, meg kell értenünk valamennyiünknek, hogy Isten az Isten..." Isten útai mások, mint az ember gondolatai. Ennyire gyors üzenetre nem is számítottam. 

Ma, amikor felébredtem, ez az őszinte , megrendítő bizonyságtétel fogadott az oldalamon. Nem lehet könnyek nélkül elolvasni. Könnyek, amelyek a szomorúság könnyei, s könnyek, amelyek az öröm könnyei, mert Istenhez megtért egy elveszett.

 Ma családilag a 4. zsoltárt olvastuk. Nem kíván kommentet. Jó volt elcsendesedni, elgondolkodni mellette.Legyen bátorításul mindannyiunknak!

2Hallgass meg, ha hozzád kiáltok, igazságos Istenem! Szorult helyzetemből adj nekem kiutat, könyörülj rajtam, hallgasd meg imámat! 3Ti emberek! Meddig gyalázzátok dicsőségemet? Meddig szeretitek az üres beszédet, meddig törekedtek még hazugságra? 

A válsághelyzet 7. napja, az online-élet, karantén 3. napja. Ma is lapoztunk egyet a naptárban, mert Isten kegyelméből lapozhattunk, néhányaknak ez nem is annyira természetes. Lám, egy ilyen egyszerű dolog sem.

Majd közösen elcsendesedtünk. A 3. zsoltárt olvastuk családilag: " Az ÚRtól jön a szabadítás. Legyen áldásod népeden!"(Zsolt.3,9) Félnyolcra kisült a pogácsa reggelire (gyorsan elfogyott, fotóra nem maradt idő), felnőtteknek online munka, gyerekeknek digitális oktatás, majd váltott rendszerben felügyelet a kicsire. 

 „Mindenütt szorongatnak minket, de nem szorítanak be, kétségeskedünk, de nem esünk kétségbe; üldözöttek vagyunk, de nem elhagyottak, letipornak, de el nem veszünk;” (2Kor.4,8-9)

Hiszem, hogy Isten nagyobb minden bajunknál, hiányunknál, a magányunknál, a szomorúságunknál, a kilátástalanságunknál, mindennél nagyobb.

A házasság Isten ajándéka. A szexualitás is. A házasság kapcsolat, szeretetkapcsolat. Egy kapcsolat arról szól, hogy mindig adni szeretne.
A házasság alapja, hogy nem én akarok boldog lenni, hanem a másikat akarom boldoggá tenni. A szex is erről szól, hogy adni szeretne, a szeretetét szeretné kifejezni a másik felé.

Ma reggelig azt sem tudtam, mi ez a sok popsis, pocit megmutató képek sokasága, de amikor dübörgő léptekkel hazaértem, megvilágosodtam.

Születésüktől kezdve arra tanítjuk a gyermekeinket, hogy igyekezzenek mindig minden körülmény között mindenben a legjobbat meglátni, mert a problémával,a megtörtént bajjal már nem tudunk mit kezdeni, de megoldást lehet keresni és találni is. És tényleg mindig mindenben meglátták már kisgyermekként is a jót, annyira, hogy szállóigévé vált nálunk: „Most nézzük meg, ebben mi lehet a jó?”

Kedves Barátaim, Ismerőseim! Kedves Családom!

Hála van a szívemben. Hálás vagyok Istennek, családért, szerető környezetért, örömekért, nehezekért, az iránymutatásért, a munkáért s leginkább, hogy gondolt rám, hogy terve van velem.

Férjemmel több mint 20 éve foglalkozunk házaspárok gondozásával, lelkigondozással. Isten azonban még korábban nyitotta szívemet a lélek húrjai dallamának meghallására, legelőször az irodalom sorain keresztül.