Személyes

Sokan gondolkodnak azon: milyen jó lenne valamilyen változás. Egy jobb munkahely, kicsit nagyobb lakás, egy új konyhabútor, jó lenne álomhelyen nyaralni, fogyni, jól élni az idővel... De jó lenne! Azt ritkán hallhatjuk: "de szeretnék változni." Ahhoz azonban, hogy valamiben változás történjen, változtatásra van szükség.

Minden évben nagyon várjuk augusztus 28-át, s az évfordulóhoz méltón megünnepeljük. Fontosnak tartjuk az ünnepeket: megállunk ilyenkor, megkoronázzuk a hétköznapokat. Az évek alatt kialakult ennek egy forgatókönyve, illetve a mód egy kicsit változik a gyermekek életkora alakulása szerint – ötéves ciklusok jellemzők.

Egymást támasztjuk 25 éve.

Emberileg esélytelen lehetőségekkel elindultunk kéz a kézben, de Isten útján mindig előre (olykor nagyon nagy hegyeket kellett másznunk és mély völgyekben csatangoltunk) - egyre szebb és jobb kilátással - kegyelemből. SDG!

1996.8.28. Sorsfordító nap az életünkben. A közös utunk kezdete. Mindig az egyik legkedvesebb dátum marad.

Van, hogy nehéz a reggeli elindulás, pláne a változtatás útján.

Már lehet, hogy rögtön az a reggel kiborító, kimerítő, erőtlennek érzed magad, amikor előtte való este a nagy elhatározás megszületett: megcsinálom - elhagyom a rossz szokásom, új életformát alakítok ki.

A lényeg: változtatok.
Ne csüggedj, ne add fel!

 „Amikor útnak indult, odafutott hozzá egy ember, és térdre borulva előtte azt kérdezte tőle: Jó Mester, mit tegyek, hogy elnyerjem az örök életet? Jézus így szólt hozzá: Miért mondasz engem jónak? Senki sem jó az egy Istenen kívül. Tudod a parancsolatokat: „Ne ölj, ne paráználkodj, ne lopj, ne tanúskodj hamisan, ne károsíts meg senkit, tiszteld apádat és anyádat.” Ő pedig ezt mondta neki: Mester, mindezeket megtartottam ifjúságomtól fogva.

Egy történet az újratervezésről. A viharok közötti örömről. A mégis-reményről. Az Isteni gondviselés elfogadásáról. A Tőle való időzítésről. Ezek megéléséről napi szinten.

Szeretem a tavaszt. Ahogy éled a természet: minden virágzik, illatozik. Szerettem volna a húsvéti asztalra fréziát. Ám úgy alakult a sok szolgálat, egy hosszabb családi kirándulás miatt, hogy mégsem lett.

Köszönjük a sok kedves szót, amelyeket kommentben, privátban küldtetek, az örömötöket, hogy velünk örültetek. Tegnapi virágos képeinkből megosztunk néhányat.

Házassági évforduló. 22. Csendes ünnep volt. Így terveztük. Boldogságos, békés, szárnyalós. Az április mindig nagyon virágos, de az idei különösen. A lakásban, a mezőn, az étterem kertjében.

22 év 22 képben - 22. házassági évforduló. Mennyi, de mennyi minden történt, és mégis mintha 22 pillanat lett volna.

Öröm és bánat, megannyi ajándék és veszteség, magasság és mélység, édes és keserű - megéltük valamennyit.

Sokat tanultunk egymásról és egymástól. Változtunk: kívül és belül. Sokasodtunk. Nevettünk és sírtunk. Fejlődtünk. Öregedtünk, ráncosodtunk, de nem szeretnénk már zsenge korúak lenni.

Mindez ajándék, minden kegyelem.

"Az ÚRtól lett ez, csodálatos a mi szemünkben." (Zsolt.118,23)

A félbarna kenyér receptje:

• 360 ml víz
• 1,5 teáskanál só
• 1,5 teáskanál cukor
• 300 gr teljes kiőrlésű liszt (ebbe számolom a magokat, pelyheket, ha teszek bele)
• 300 gr fehér liszt
• 1 db kicsi burgonya megfőzve (ha nincs kézbél főtt krumpli, 2-3 ek. tökmag-/olívaolajjal vagy bármilyen zsiradékkal helyettesíthető)
• 2,5 dkg élesztő

Dagasztani, keleszteni, 180 C-on előmelegített sütőben kb. 30 percig sütjük 180-200C-on.

A nem várt események ellenére (hajnali mentő, izgalom ld.: itt elolvasható) nagyon megható névnapi ünneplésben lehetett részem. Csanád fiam az alábbi verset írta nekem. Nem is igazán találok szavakat.  

Vérvörös Élet
Bősz dobogása
Alkonyi kertem
Rengeti, rázza.
Vészes e kert itt,
Nincs se palánkja,
Nincs se virága,
Nincs se lakása.