Anyák napja
Az ÚR ajándéka a gyermek...humoruk is Tőle van, hiszem; fiaim kreatív ajándéka és Johannám "sosin" (rózsaszín) virágai.
"Hálát adok, Uram, az életért. Rólad zeng éneket hegy, völgy s a rét; a napokat te számolod, Uram, én mindenért hálát adok!
Hatalmad Istenem, mindent fölér, szavadra engednek tenger és szél, leborulnak a csillagok, Uram, én mindenért hálát adok!
Imádom Szent Atyám, dicső neved, Te vagy a végtelen, nagy szeretet, kegyelmed ma ingyen adod, Uram ,én mindenért hálát adok!" https://www.youtube.com/watch?v=9JOAF0MDGPY
Nemcsak kenyérrel él az ember
"Nem csak kenyérrel él az ember, hanem minden igével, amely Isten szájából származik." (Mt.4,4) - Johanna úgy gondolta, kiszolgálja magát az igekártyás kosarunkból. Uzsonnára ette. Azért elég ügyes, szép szeletet választott!
Nagykorúak lettünk
18 éve házasságban, 21 éve együtt…
Nem szokásos házassági évforduló az idei. Nem természetes, az elmúlt hónapok eseményeinek ismeretében, hogy megélhettük, itt, együtt. Boldog vagyok, hogy örömemben sírok.
Nem nosztalgia, hanem mérhetetlen hála van a szívemben a megtartatásért, a közös pillanatokért.
Könnyű nekik. Szép család. Áldott család. Ilyen s hasonló mondatokkal szoktak jellemezni. Áldottnak érezzük magunkat valóban, s ez Isten hatalmas kegyelméből való. Az első mondattal vitatkoznék. Azt tapasztalom, hogy döntések sora az egész élet a házasság is. Jó és rossz döntések sora. Úgy gondolom, hogy mindenkinek egyformán nehéz vagy könnyű, egyformán hoz jó vagy rossz döntéseket, s ebből fakadnak örömteli és konfliktusos pillanatok. A kérdés: a hármas kötél, a kapocs, az alázat, a megbocsátás, megértő türelem, a dolgokon felülemelkedés, a szemléletváltás, a fejlődés képessége megvan-e. Minden nap van örömünk, nehézségünk.
Mi a titok?
- Az Úr ereje. Ha jól döntöttünk legyen az kis vagy nagy dolog, együtt örülünk, ha rosszul, akkor együtt hisszük, hogy az Úr tudja, s csak Ő tudja jóra fordítani.
- Hogy az én, én, én alábbhagy, helyette a „mi” létezik.
- A „köszönöm,” a „légy szíves”, az „igazad van”, a „bocsánat”, az „értem”, a „Hagyd, majd én megcsinálom.”, „Hibáztam.”, „Ne haragudj!” kifejezéseknek házasságmegtartó erejük van.
Nem magamutogatásból osztom meg veletek e sorokat, mert ugye lehet mindent legalább kétféleképpen érteni. Szoktam mondani, nem vállalok garanciát azért, amit értesz, csak azért, amit mondok. Azért írom le mindezt tehát, hisz nem is dicsekedhetem mással, csak az Úrral, s biztatásul, mert hiszem, hogy mindenkinek megadatik, ha az Úrra hagyatkozik: akár az első házasság előtt áll, akár az elrontottból akar újat építeni.
Az Úr Lelke vezetett, hogy megérthettem.
-olykor nem a tett számít, hanem a szándék;
-nem kell bedőlni azonnal a látható dolgoknak, mögé kell nézni, ha békés életet akarunk;
- megérteni a másikat, a neveltetését, a hátterét – hisz ebből tud táplálkozni.
- Nem elvárások vannak, hanem szeretetből fakadó cselekedetek;
-A monotonitás, a szürke hétköznapok, a hullámok összecsapása, a kilátástalan helyzetek…- igen, vannak. Isten azt ígérte, mindig velünk van. S valóban.
Továbbá nagyon jó eszköz, nem is tudom, hogy lehet élni nélküle: a humor.
Hosszú évek teltek el, mire mindez hernyóból pillangóvá lett bennünk. S még van min dolgozni. Tudom, lesz, akinek nem tetszik, amit, s amúgy is minek írtam (?), de azt is megtanultam, hogy mindig lesznek olyanok, akik bármit csinálok, akár lavórral a fejemen is, mindig szeretni fognak, s olyanok is, bármit teszek, kiskosztümben sem fognak kedvelni. Soha nem ez vitt előre. Fájdalmas dolgok ezek nyilván, de nem ez határoz meg, s még csak nem is a körülményeim. A boldogság, az ezeken felüli dolog.
Áldás. Hiszem, hogy áldásban lehet élni egyedül (, de nem magányosan), házasságban – gyermek nélkül, s házasságban gyermekekkel. Kinek mi rendeltetett.
Akinek úgy tetszik túllép, s ha valakinek adhattunk ezekkel a sorokkal, s velünk ünnepel, örülünk. Kikívánkoztak belőlem e sorok...
A montázs egy fejlődéstörténet: egy-egy négyzet kis képekből a gyermekekről, s rólunk, a nagyképek pedig a párkapcsolatunk növekedése - létszámgyarapodással.
Dicsőség az Úrnak!
"Élő" díszlet nagycsütörtökön
Dsida Jenő
Nagycsütörtök
Nem volt csatlakozás. Hat óra késést jeleztek,
s a fullatag sötétben hat órát üldögéltem
a kocsárdi váróteremben, nagycsütörtökön.
Testem törött volt, és nehéz a lelkem,
mint ki sötétben titkos útnak indul
végzetes földön, csillagok szavára,
sors elől szökve, mégis, szembe sorssal,
s finom ideggel érzi messziről
nyomán lopódzó ellenségeit.
Az ablakon túl mozdonyok zörögtek.
A sűrű füst, mint roppant denevérszárny
legyintett arccul.
Tompa borzalom fogott el, mély állati félelem.
Körülnéztem. Szerettem volna
néhány szót váltani jó, meghitt emberekkel,
de nyirkos éj volt, és hideg sötét volt....
Péter aludt, János aludt, Jakab aludt,
Máté aludt, és mind aludtak....
Kövér csöppek indultak homlokomról,
és vigicsurogtak gyűrödt arcomon....
Tavasz van!
Tavasz van. Napsütés, virágok, nyugalom, homokozás, fagyi....és azt hiszem, gasztronómiailag sem volt haszontalan a mai nap.
A félbarna kenyér receptje:
360 ml víz
1,5 teáskanál só
1,5 teáskanál cukor
300 gr teljes kiőrlésű liszt (ebbe számolom a magokat, pelyheket, ha teszek bele)
300 gr fehér liszt
1 db kicsi burgonya megfőzve
2,5 dkg élesztő
Dagasztani, keleszteni, 180 C-on előmelegített sütőben kb. 30 perc.
NINCS SEMMI BAJ!
Volt egyszer valaki, akit úgy hívtak, hogy Bajocska. Ahogyan nőtt, Baj lett belőle, ugyanis, ahol csak lehetett bajba keveredett, vagy ő maga szerezte a bajokat. Konfliktuskeresés, kalandok, kihívások jöttek, nem szerette a határokat, inkább szétrugdosta őket, pedig védték volna. Összetörve, sebzett állapotában talált rá a Jó Pásztor. Mert ő az elveszettet megkeresi, a sebet bekötözi és vállán hordozza Bajocskát és nagy Bajt is, ha megalázkodva megbánják a múltjukat, jelenüket.
A másik személy neve: Nincs. Ő kicsi korában is arra volt hajlamos, hogy azt vegye számba, ami éppen még hiányzott. Ahogy nőtt, egyre nagyobb űr lett Nincs szívében. Néha nem volt pénze, néha nem volt munkahelye, nem volt társa még, nem volt ez se az se… Pedig volt mit ennie, mit fölvennie, ereje s képessége, hogy új munkahelyet találjon és szerettei is lettek volna. A Nincs nincs-et szül. Üresen, nagyon üresen talált rá a Jó Pásztor. Sebeit neki is meggyógyította, és szívét megtöltötte kincseivel, megelégedéssel.
A harmadik embernek a neve Semmiség. Ahogyan nőtt Semmi lett belőle. Nagy Semmi. Mindig máshoz viszonyította magát és kijelentette többször is, hogy ha magára néz, ő egy nagy nulla. Kinézetre, képességre, egészségileg. Bezzeg, ha úgy nézne ki, ha olyan formában lenne, ha úgy tanulhatna, ha olyan családi háttere lenne, akkor lehetne Valaki. Próbálta megkeresni önmagát kapcsolatokban is, de sok hamis tükröt tartottak eléje. Túl sokat. Kihasználva, kifosztottan, amikor már csak fölfele tudott nézni, észrevette, hogy Teremtője, a Jó Pásztor így is szereti, s azt látja, amit Ő adott neki… Nagyon sokat. Hosszú törődés után a Jó Pásztor karjain hitte el, hogy Semmi létére szeretve van, s ekkor már milyen nagy érték!
“Mert így szól az én Uram, az ÚR: Majd én magam keresem meg juhaimat, és én viselem gondjukat. 12Ahogyan a pásztor gondját viseli a nyájnak, amikor ott áll juhai között, amelyek szét voltak szóródva, úgy viselem gondját juhaimnak… Az elveszettet megkeresem, az eltévedtet visszaterelem, a sérültet bekötözöm, a gyengét erősítem, a kövérre és az erősre vigyázok; úgy legeltetem őket, ahogy kell.” (Ezékiel 34: 12, 14, 16)
Ez a három személy találkozott. A Jó Pásztor egy akolba terelgette őket. Közösséggé formálódtak, miközben gyógyulgattak. S amikor csak egy újabb sebzett bárányka jön az akolba, egymás mellé állnak hárman és azt mondják életükkel a gyengének: NINCS SEMMI BAJ! Hisz mi is a Jó Pásztor sebei által gyógyultunk meg, hadd adjuk tovább neked is az üzenetet...
“Bűneinket maga vitte fel testében a fára, hogy miután meghaltunk a bűnöknek, az igazságnak éljünk: az ő sebei által gyógyultatok meg Mert olyanok voltatok, mint a tévelygő juhok, de most megtértetek lelketek pásztorához és gondviselőjéhez.” (1Pt. 2, 24-25)
Így válhat a múlt sebéből gyógyító seb még sokak számára.
Neked mi a neved? (Budai Evódia Írása)
Drága Bálintkám!
Alig hiszem el, hogy már 17 gyertyát kell készítenem az esti tortához. Ma is elevenen van előttem a nap, amikor születtél; vidámságod, kedvességed, derűd akkor is, ma is bearanyozza sokunk életét.
Áldjon meg az Úr gazdagon Bálint, s azt kívánom, ami a legfontosabb, hogy mindig az Ő útján járj, az Úr legyen a te oltalmad! Növekedj, fejlődj továbbra is Isten dicsőségére és valamennyünk örömére!
"Senki meg ne vessen ifjú korod miatt, hanem légy példája a hívőknek beszédben, magaviseletben, szeretetben, hitben, tisztaságban. (...) Ezekkel törődj, ezekkel foglalkozz, hogy előrehaladásod nyilvánvaló legyen mindenki előtt. Legyen gondod önmagadra és a tanításra, maradj meg ezek mellett, mert ha így cselekszel, megmented magadat is, hallgatóidat is."
(1Tim 4,12-16) Ölellek: Anykám
Ez a dal Tőled lett eleven, mindig sírnom kell tőle https://www.youtube.com/watch?v=5yGcttGPMiI
És továbbra is hajrá Reál Madrid!
Nándi és csemetéink
Nándi és csemetéink "Gyermekeid olyanok asztalod körül, mint az olajfacsemeték. " (128.zsoltár)
128. ének Boldog az ember nyilván, Ki az Istent féli - Az istenfélő házán áldás van
1. Boldog az ember nyilván, Ki az Istent féli, Ő útaiban járván, Ösvényit kedveli. Mert magadat táplálod Kezed munkájával, Isten megáldja dolgod, Lát jó állapottal.
2. Házadban feleséged, Mint a szőlővessző, Szép gyümölcsöt hoz néked, Ha eljő az idő. Meglátod gyermekidet Te asztalod körül, Renddel, mint olajvesszőt, Kikben szíved örül.
3. Ez igen szép ajándék, Mit az Isten enged Az őbenne hívőknek, Akiket ő szeret. És végre te meglátod Fiadnak fiait, A Sionnak csudálod Nagy szép békességit.
Békesség
Sokszor megkaptam már , hogy lehet mindig derűsnek, békésnek lenni!? Tulajdonképpen mintegy vádként, bűnként, mert a világban akkor vagy jó, akkor fontos egy ügy, ha elégsz annak oltárán, de legalábbis aggódsz, idegeskedsz érte.
Jelentem, egyrészt sajnos nem megy mindig, azonban tényleg nagyrészt igen, de annak nem én vagyok a motorja, hanem a legnagyobb erő: az Úr ereje. Másrészt jó érzés aggodalmaskodó óemberrel ilyen dicséretet kapni :) , de a legnagyszerűbb az, hogy Isten kimunkálja azt bennünk, hogy hihessük, ha minden hajszálunkról tud, hogyne lenne velünk a legnagyobb bajunkban is.
Mindig lesznek problémák, nehézségek, az nem mindegy, hogy megyünk át ezeken: tudjuk, hogy Isten akadályai, amelyeket egy dolog akadályoztatása céljából tett elénk - ami bár látszólag veszteség, de az egész életünket látva (lehet, hogy csak később) nyereség -, vagy a sátán cseles bástyái csupán, amelyek elriasztani akarnak egy áldástól, de az ÚR erejével le tudjuk győzni azokat!
"Semmi felől ne aggódjatok, hanem imádságotokban és könyörgéstekben minden alkalommal hálaadással tárjátok fel kívánságaitokat az Isten előtt. És az Istennek békessége, mely minden értelmet felül halad, meg fogja őrizni szíveiteket és gondolataitokat a Krisztus Jézusban." (Fil.4,6-7)