Bátorító

Ha az élet citrommal kínált meg, készíts belőle limonádét!
Változtass, hogy változhass!
Naponkénti új szokásokkal, apró lépésekkel - előre!

Sokan gondolkodnak azon: milyen jó lenne valamilyen változás. Egy jobb munkahely, kicsit nagyobb lakás, egy új konyhabútor, jó lenne álomhelyen nyaralni, fogyni, jól élni az idővel... De jó lenne! Azt ritkán hallhatjuk: "de szeretnék változni." Ahhoz azonban, hogy valamiben változás történjen, változtatásra van szükség.

Minden évben nagyon várjuk augusztus 28-át, s az évfordulóhoz méltón megünnepeljük. Fontosnak tartjuk az ünnepeket: megállunk ilyenkor, megkoronázzuk a hétköznapokat. Az évek alatt kialakult ennek egy forgatókönyve, illetve a mód egy kicsit változik a gyermekek életkora alakulása szerint – ötéves ciklusok jellemzők.

Egymást támasztjuk 25 éve.

Emberileg esélytelen lehetőségekkel elindultunk kéz a kézben, de Isten útján mindig előre (olykor nagyon nagy hegyeket kellett másznunk és mély völgyekben csatangoltunk) - egyre szebb és jobb kilátással - kegyelemből. SDG!

1996.8.28. Sorsfordító nap az életünkben. A közös utunk kezdete. Mindig az egyik legkedvesebb dátum marad.

Van, hogy nehéz a reggeli elindulás, pláne a változtatás útján.

Már lehet, hogy rögtön az a reggel kiborító, kimerítő, erőtlennek érzed magad, amikor előtte való este a nagy elhatározás megszületett: megcsinálom - elhagyom a rossz szokásom, új életformát alakítok ki.

A lényeg: változtatok.
Ne csüggedj, ne add fel!

Alázat, állhatatosság, egyenes beszéd, derű. Példakép. Szavak, amelyek Szilágyi Áronról eszembe jutnak.

Szilágyi Áron ma, 2021-ben, Tokióban, ismét aranyérmet szerzett kardvívásban. Háromszoros olimpiai bajnok ő immár.

A felkészülés idején, korábbi riportokban, egy-egy versenyt megelőző nyilatkozatában, majd az éremmel a nyakában is: Szilágyi Áron egészen természetes módon alázatos.

Ma 112 éve született Radnóti Miklós.
Micsoda bölcsesség néhány sorban! S aktuálisabb, mint valaha! 

Emlékezzünk nagyszerű munkásságára az alábbi klasszikussal!

NEM BÍRTA HÁT...
/ Dési Huber István emlékére

Egy történet az újratervezésről. A viharok közötti örömről. A mégis-reményről. Az Isteni gondviselés elfogadásáról. A Tőle való időzítésről. Ezek megéléséről napi szinten.

Szeretem a tavaszt. Ahogy éled a természet: minden virágzik, illatozik. Szerettem volna a húsvéti asztalra fréziát. Ám úgy alakult a sok szolgálat, egy hosszabb családi kirándulás miatt, hogy mégsem lett.

Köszönjük a sok kedves szót, amelyeket kommentben, privátban küldtetek, az örömötöket, hogy velünk örültetek. Tegnapi virágos képeinkből megosztunk néhányat.

Házassági évforduló. 22. Csendes ünnep volt. Így terveztük. Boldogságos, békés, szárnyalós. Az április mindig nagyon virágos, de az idei különösen. A lakásban, a mezőn, az étterem kertjében.

22 év 22 képben - 22. házassági évforduló. Mennyi, de mennyi minden történt, és mégis mintha 22 pillanat lett volna.

Öröm és bánat, megannyi ajándék és veszteség, magasság és mélység, édes és keserű - megéltük valamennyit.

Sokat tanultunk egymásról és egymástól. Változtunk: kívül és belül. Sokasodtunk. Nevettünk és sírtunk. Fejlődtünk. Öregedtünk, ráncosodtunk, de nem szeretnénk már zsenge korúak lenni.

Mindez ajándék, minden kegyelem.

"Az ÚRtól lett ez, csodálatos a mi szemünkben." (Zsolt.118,23)