Beküldte Ritter-Mészáros Ida - 2018. júl. 13. 00:00
Az elmúlt pár napban az évi szokásos emmausi lelki hetünkön voltunk testvérekkel, ahol 2 személyes igét, ígéretet minimum kapott mindenki. Az egyik az enyémek közül a képen.
Hiszem, hogy Isten szava igaz, utat mutat, tanácsol, reménységgel tölt el, választ ad a bennünk lévő kérdésekre, egyszerűen: vezet az Úr.
Hálás vagyok a kapott igékért: megerősít, bátorít, irányt mutat.
Beküldte Ritter-Mészáros Ida - 2018. jún. 21. 00:00
Ez volt a napi ige Bálint fiunk érettségi bizonyítványa kioszásának napján. Csodálatos ígéret útravalóul a nagy ÉLET kapujában, nekem pedig válaszként érkezett komoly dilemmámra. Isten ígérte mindannyiunknak, álljunk hát rá, mert Isten ígéretei igazak!
Beküldte Ritter-Mészáros Ida - 2018. jún. 17. 15:50
Tanévzáró volt ma a fiainknak. Az első s az utolsó tanév, amikor egy időpontban egy helyre kellett mennünk. Jó volt végignézni a türelmes diákságon, szülőkön, a gyülekezeten. Hallottunk sok elismerő szót, hálát, és okleveleket, díjakat adtak át. Johanna nagyon élvezte a várakozást, hercegnőset játszott, anyukák táskáit vizsgálgatta: a legcsillogósabbak nyertek; feltalálta magát, s amikor a felszólítottak között ismerős nevet hallott felkapta a fejét, és némán tapsolt.
Beküldte Ritter-Mészáros Ida - 2018. jún. 16. 01:20
Tényleg csak a „szokásos” generációs különbség a baj? Az a „bezzeg a mi időnkben”? S hogy a „maradiak” és a „modernek” másként gondolkodnak? Ez biztosan örök probléma marad, de azt látom, minden nem bújtatható ennek a palástjába. Igen sok emberrel találkozom naponta, heti rendszerességgel. Tapasztalatom nem légből kapott: általánosan elmondható, hogy nagyon sokan feszültek, szoronganak, aggodalmaskodnak, és a stressz uralma alatt élik mindennapjaikat. Mindenki rohan, de hova? Tényleg: hova?
Beküldte Ritter-Mészáros Ida - 2018. jún. 12. 22:26
Olyan, mintha tegnap mentem volna el szülési szabadságra, pedig éppen 4 éve immár.
2008 őszére vártuk harmadik gyermekünket, aki sajnálatos módon előbb, június végén, halva született. Kisfiú volt, nagyon picike: kedves arccal, keresztbe tett karokkal. Nem hiszem, hogy szenvedett, elaludhatott. A Sámuel nevet terveztük neki fogantatásától kezdve, ezért azóta is így hívjuk, ha róla beszélünk.
Beküldte Ritter-Mészáros Ida - 2018. jún. 06. 20:29
Ajándékba kaptuk ezt az elegáns kék ruhát. Johanna, amikor meglátta, ahogy egy kislánynak illik, szájához kapott, és azt mondta: - "Anyukám ez a hercegnős ruha gyönyörű! Ez ’elzás’, ugye?"
Rögtön értettem, hogy a kék színről a Jégvarázs című rajzfilmből azonnal Elzára asszociált. Babalányunk alig pár éves, de nagyon tudatos, jól végiggondolja, megkomponálja, amit tesz: legyen az játék, könyv, ruha vagy hajgumi választása – valami szabályszerűség mindig fellelhető.
Beküldte Ritter-Mészáros Ida - 2018. jún. 04. 00:15
Tegnap este több mint 10 000 keresztény ember gyűlt össze a Papp László Arénában, hogy közösen áldja, dicsérje az Urat: Csíktól Atlantáig, széles e világból.
Beküldte Ritter-Mészáros Ida - 2018. jún. 01. 20:16
Megérintett ez a történet. Mielőtt bárki félreértené, le szeretném szögezni, hogy a férjem nagyon megértő, soha semmi ilyet nem tapasztaltam, nálunk mindenki aktívan vállalja a részét, a feladatát a családban, hisz ez nem egyéni, hanem "csapatjáték". Nálunk is adódnak természetesen nehézségek, csak más jellegűek. Azonban azt tapasztalom, hogy nagyon sok családban okoz problémát az egymás meg nem becsülése, az elvárások, a magától értetődő dolgok, az egyenes kommunikáció hiánya. A történet a következő:
Beküldte Ritter-Mészáros Ida - 2018. jún. 01. 19:12
Ma egy beszélgetés alkalmával szavainkat (Nándival) minden lehetséges módon kiforgatták, félreértettek, s alaptalanul vádaskodtak. És jött az ifjak egyike, s átélhettük, amiről a képen lévő ige beszél.
A szavaink természete olyan, mint az áram. Attól függően, hogy hogyan, mire használjuk, terem jó vagy rossz gyümölcsöt. Ha az áramot vízhez érintjük, halált eredményez, ha a konnektorba vezetjük, fényt szerez. Így van ez a jó és gonosz szavakkal is.
Az következő igék jöttek még elém, ezek sokkal beszédesebbek, mintha én írnék bármit is.
Beküldte Ritter-Mészáros Ida - 2018. máj. 26. 16:18
Az intelligencia (egyik nagyon fontos) fokmérője a konfliktuskezelésünk mikéntje, a hitünk valódi és teljes tükre pedig a megbocsátásra való hajlandóságunk, készségünk.