barát

 A gyermekek barátsága példa lehet a felnőtteknek is. 

"Nincs szebb kora az emberiségnek, mint az első ifjúság évei. Azon láncok, melyek akkor köttetnek, nem szakadnak el örökké, mert nem a világban kerestünk még akkor barátokat, hanem barátainkban leltük fel az egész világot." (Kölcsey Ferenc)

Johanna és Bianka örömteli pillanatai a nyári szünetben.

Na az úgy történt, hogy évek óta nem találkoztunk, de a facebook-on hamar egymásra talál régi és új ismerős, rokon egyaránt.
Megosztunk képeket, eseményeket, lájkolgatjuk, s olykor irogatunk egymásnak privátban. Így beszélgetünk egymással, s beszélünk meg találkozót az „aktív”, a mindennapos kapcsolatainkban, s azokkal, akikkel már rég nem találkoztunk.

"Ha a gyerekek kritizálva élnek,
Megtanulnak megbélyegezettnek lenni.

Ha a gyerekek ellenségeskedésben élnek,
Megtanulnak veszekedni.

Ha a gyerekek kicsúfolva élnek,
Megtanulnak szégyenlősnek lenni.

Ha a gyerekek megszégyenítve élnek,
Megtanulják bűnösnek érezni magukat.

Ha a gyerekek toleráns légkörben élnek,
Megtanulnak türelmesnek lenni.

Olyan egyszerű lenne az élet, ha mindenki azt értené, amit közlünk. De kevesek kiváltsága ez.

Érzékenykedés, félreértés, hozzágondolás, utalgatás, nem egy értelmű beszéd, szívvel s nem füllel hallás, téves következtetések – nagyon jellemző manapság (is). Miközben sokan úgy gondolják, ők egyértelműen, világosan beszélnek. Eredményeképpen először csak tulajdonságok változnak, aztán személyiségjegyek, majd torzulnak kapcsolatok, sérülnek barátságok.

„Az igazi barátság feltételezi a szeretetet, mely a gyengédséghez vezet el, a bizalmat, mely nem aggodalmaskodik barátunk hűtlenségének lehetőségén, a szabadságot, amely nem fél kimondani a maga véleményét, az egybetartozás érzését, amely nagylelkűen tud adni, és örömmel elfogadni.” (Augustinus)

Egy nagyon átfogó, mindenre kiterjedő nagyszerű prédikáció írásbeli változatára bukkantam: érthetően, befogadhatóan, ugyanakkor élvezhetően, kellő alapossággal egyértelműen a Biblia tanítását fókuszba helyezve járja körbe a szerző, Lovas András, református lelkipásztor az igaz barátság témáját. Hosszú, de nagyon megéri elolvasni!

 Mások szava a barátságról, szívemből szól:

„A barát az, aki akkor van melletted, amikor máshol kellene lennie.” (Len Wein)

"A barát az, aki mindent tud rólad, és mégis szeret.” (Elbert Hubbard) 

"A jósors szerzi, a balsors próbára teszi a barátokat.” (Seneca)

„Mert a barátság nappal láthatatlan. Éjjel ragyog csak, mint a fénybogár.” (Petőfi Sándor)

„Néha a legjobb módja, hogy megszerezd valaki figyelmét az, hogy már nem adod neki a tiédet.” (Cameron Jibril Thomaz)

Visszatekintés. Hála. Emlékezés.

Egy újabb év, új feladatokkal, új reménységekkel. Ha minden látható ellenére te is hiszed, hogy egy mosoly, egy jó szó, egy dicséret, a figyelmesség örömet adhat, jobbá teheti mások napját, kihozhatja a mélypontból, s ha mindezek összeadódnak, továbbgyűrűznek, mert egy idő után mindenki ezt teszi, akkor nézd meg ezt a filmet!

S ajánlom mindazoknak, akik valami tartalmasat, elgondolkodtatót (is) szeretnének szilveszter estéjén.

„Szeresd felebarátodat, mint magadat!”(Márk 12,31) Nagyon fontos, hogy ismerjük, szeressük, elfogadjuk magunkat, s reálisan tisztában legyünk adottságainkkal, értékeinkkel, képességeinkkel. Ha nem tudjuk szeretni magunkat, hogy tudnánk mást? Ha nem megy, akkor természetes a szorongás, a (be nem vallott) irigység, a féltékenykedés, a folyamatos hiányérzet.

Szeretek énekelni, kézműveskedni, otthonná alakítani a lakást. Aztán van, amit nem annyira szeretek, de el kell végezni: ilyen a falelevelek összesöprése, a felmosás, a vasalás stb., de nincs mese, meg kell csinálni. S aztán van ugye a vasárnapi istentisztelet, a női kör, a hitéletünkhöz tartozó szolgálat, a látogatások, a találkozások, közös játékok, beszélgetések. Természetesen ez mind a család, a munka mellett. Ez mind idő.