A félreértésről

Olyan egyszerű lenne az élet, ha mindenki azt értené, amit közlünk. De kevesek kiváltsága ez.

Érzékenykedés, félreértés, hozzágondolás, utalgatás, nem egy értelmű beszéd, szívvel s nem füllel hallás, téves következtetések – nagyon jellemző manapság (is). Miközben sokan úgy gondolják, ők egyértelműen, világosan beszélnek. Eredményeképpen először csak tulajdonságok változnak, aztán személyiségjegyek, majd torzulnak kapcsolatok, sérülnek barátságok.

Isten igéje figyelmeztet: a beszédünk legyen egyértelmű, az igenünk igen, a nemünk nem. Ha valami fájdalmat, hibát nem jelzünk a másiknak, el kell engedni, örökre, ha pedig mondjuk, tegyük egyfelől megfontoltan, másfelől egyértelműen. S van olyan is, amikor a szólással késlekedőnek kell lenni, s az alkalmas időben beszélni. Mindezt a félreértések elkerülése céljából.

Fájdalmas és szomorú tud lenni a keserű gyümölcs. Hagyjuk a pletykát, a feltételezéseket, a kétértelmű szavakat, s kezdjük ma el az érzelmeink, érzéseink verbalizálását, a világos beszédet! Sok lelki gyötrelemtől, felesleges kanyartól ment meg. S leginkább az, ha az Úr elé teszünk le mindenkor mindent!

Márai is írt erről a nagyszerű Füveskönyvében:
Márai Sándor: A félreértésről

„A földön kétmilliárd és néhányszáz millió ember él, így mondják. Tudjad tehát: kétmilliárd és néhányszáz millió esélye van annak, hogy szavadat, cselekedetedet félreértik. Ahány ember él a földön, annyi a félreértés esélye és lehetősége. Ez a nagyszerű és a félelmes az emberi életben, ez a végzetes minden emberi megnyilatkozásban és vállalkozásban. Azt mondod: ,,fehér" vagy ,,fekete." De a világon fehérek és feketék is élnek, igaz? S egy fehér szemében más a fekete, mint egy fekete szemében. S végtelenül másként tükrözik minden emberi lélekben a világ. Minden kiejtett, leírt szónak más és más a zengése kétmilliárd és néhányszáz millió ember lelkében. Ezt is tudnod kell, s nem szabad soha meglepődnöd a visszhang felett, mellyel az ember a másik ember szavára felel. Az emberi élet végtelen félreértések örök sorozatának körforgása. E félreértések összege az a színes, bonyolult, félelmes és nagyszerű csoda, melynek gyűjtőneve az ember.”