bizalom

Egy nagyon átfogó, mindenre kiterjedő nagyszerű prédikáció írásbeli változatára bukkantam: érthetően, befogadhatóan, ugyanakkor élvezhetően, kellő alapossággal egyértelműen a Biblia tanítását fókuszba helyezve járja körbe a szerző, Lovas András, református lelkipásztor az igaz barátság témáját. Hosszú, de nagyon megéri elolvasni!

Elcsüggedtél? Úgy érzed, hogy céltalanul, „csak úgy” vagy a világban, hogy csak telnek a napok egymás után monoton, hogy semminek semmi értelme, mert úgyis a fekete föld a vég?

Teremt-e a Hatalmas, a Mindenható ok nélkül bármit is? Csak emberi okoskodás, presztízs, a rangsor, a mérlegelés: Istennél a csavar épp olyan fontos, mint az egész szerkezet. Ha a kiscsavar nincs a helyén, nem működik az EGÉSZ, nem működik olajozottan semmi.

Nagy zaj, lárma, rohanás, délután fél 5, forgalom. Mindenki rohan, szalad, ideges, erőszakoskodik az utakon, semmi tolerancia, figyelmetlenség.

A fenti alaphangulatban sikerült úgy kikanyarodnom az egyik mellékutcából egy főútra, hogy egyszerre majdnem 2 oldalról is belém jöttek autóval. Nem mondanám, hogy hibátlan voltam az esetnél, de nem direkt hajtottam ki egy jármű elé, egyszerűen nem lehetett látni a parkoló autóktól a jobb oldalról érkező gépkocsit. Figyelmes volt, lassított, s még csak nem is mutogatott.

Biztonságra vágyik mindenki. Zárjuk a lakást, biztosításokat kötünk, óvintézkedéseket teszünk. Sokakban még ezek után is marad hiányérzet, félelem, izgalom.

Csanád fiaméknak volt egy lektoruk Kanadából, aki elmesélte nekik, hogy nagyon meglepődött, s egyelőre még nem tudta megszokni, hogy Magyarországon mindenki zárja a lakását. Náluk, otthon ugyanis senki nem zárja, nem is visznek el semmit, ha mégis megesik olykor, úgy tartják, így kellett lennie, neki nagyobb szüksége volt rá.

Talán nem szokványos a beköszönő kép, lehet, hogy soraim sem.

Férjem hivatásából fakadóan talán kicsit többször találkozom a halállal, mint mások. Sok összetört szívű, bűntudattal teli emberrel találkoztam, akik már nem tudták elmondani szerettüknek, amit szerettek volna, mert amikor elmondhatták volna, valaki a két fél közül konok vagy gyáva volt, vagy egyszerűen csak várták a „jobb időt”, de egyszer csak nem volt földi holnap.

Visszatekintés. Hála. Emlékezés.

Egy újabb év, új feladatokkal, új reménységekkel. Ha minden látható ellenére te is hiszed, hogy egy mosoly, egy jó szó, egy dicséret, a figyelmesség örömet adhat, jobbá teheti mások napját, kihozhatja a mélypontból, s ha mindezek összeadódnak, továbbgyűrűznek, mert egy idő után mindenki ezt teszi, akkor nézd meg ezt a filmet!

S ajánlom mindazoknak, akik valami tartalmasat, elgondolkodtatót (is) szeretnének szilveszter estéjén.

Amikor már nem az ész, az egó, az én ül életünk trónján, hanem az Alkotója. Akkor

A vágyak már halkabbak, a célok, a feladatok egyértelműbbek, a billentyűzet, a (táv)irányító Isten kezében van. Akkor

„Már hallgat a szív.
Fölhangosulnak Isten léptei.” (Zelk Zoltán: Akkor)

Kattints a kisfilmre, megéri!
https://www.youtube.com/watch?v=DjNg3jjFnZA&t=9s

Ki vagy te? Mi az értéked? Egyáltalán ki és mi határoz meg Téged? Ki állapítja meg értékességedet? A világ? Az emberek? A divattrendek? A reklámok?

Naponta többször össze tudnál omlani, mert nem érzed, hogy van értelme az életednek, nem érzed, hogy értékes vagy?

A mai üzenet az számodra, hogy Isten egyedi, csodálatos ajándéka vagy. Neki terve van veled, nem véletlen alkotott meg, s formált olyanná, amilyen éppen vagy, pont olyannak!

„Szeresd felebarátodat, mint magadat!”(Márk 12,31) Nagyon fontos, hogy ismerjük, szeressük, elfogadjuk magunkat, s reálisan tisztában legyünk adottságainkkal, értékeinkkel, képességeinkkel. Ha nem tudjuk szeretni magunkat, hogy tudnánk mást? Ha nem megy, akkor természetes a szorongás, a (be nem vallott) irigység, a féltékenykedés, a folyamatos hiányérzet.

Amit eszünk, azzá leszünk – tartja a mondás. Ugyan ezt a kijelentést elsősorban a külső megjelenésre, a testi egészségre szokás használni, ám ennél sokkal többet jelent, sokkal többet kell, hogy jelentsen.

Tápláljuk a testet egészséges ételekkel, vízzel, hogy hidratálódjék, vitaminokkal, hogy ellenállóbb legyen. Ha elhanyagoljuk, nem figyelünk oda gondosan, tudatosan, mit viszünk be a szervezetünkbe, idő kérdése csupán, mikor jelez a vészvillogó. Öntözzük a virágot, hogy virágozzon. Ha nem locsoljuk, kókadozik, esetleg teljesen kiszárad.