Konfliktusaink feloldása

Ma egy beszélgetés alkalmával szavainkat (Nándival) minden lehetséges módon kiforgatták, félreértettek, s alaptalanul vádaskodtak. És jött az ifjak egyike, s átélhettük, amiről a képen lévő ige beszél.

A szavaink természete olyan, mint az áram. Attól függően, hogy hogyan, mire használjuk, terem jó vagy rossz gyümölcsöt. Ha az áramot vízhez érintjük, halált eredményez, ha a konnektorba vezetjük, fényt szerez. Így van ez a jó és gonosz szavakkal is.

Az következő igék jöttek még elém, ezek sokkal beszédesebbek, mintha én írnék bármit is.

Az intelligencia (egyik nagyon fontos) fokmérője a konfliktuskezelésünk mikéntje, a hitünk valódi és teljes tükre pedig a megbocsátásra való hajlandóságunk, készségünk.

Ötödik éve lakunk Ménteleken, s kezdhettük meg a testi-lelki építkezést. Nagy munka, kihívás, szolgálat, különösen akkor, amikor 30 éve nem élt helyben lelkipásztor. Egy bátor, áldozatokat vállaló presbitercsapattal és gyülekezeti tagokkal kezdtük el az építkezést lelki, gyülekezeti, s területi értelemben.

A gyülekezet létszáma szépen folyamatosan emelkedik, egy átlagos vasárnapi istentiszteleten 35-50 fő vesz részt, nagyobb ünnepekkor pedig 80-100 testvér van jelen.

Minden mondatnak van egy kontextusa, s ha azt onnan kiragadjuk, egészen mást jelent. A Bibliában például az is olvasható, hogy: „Nincs Isten.” Ez így egy környezetéből kiragadott mondat, jelent valamit, de messze nem azt, amit eredendően, mert hogy a fenti idézet főmondata az alábbi:  „Azt gondolja magában a bolond, hogy nincs Isten.” (Zsolt.14,1)

Az érzelmileg érett ember 15 jellemzője:

1. Rugalmas, nyitott, a gondolkodási sémák sokszínűsége jellemzi;
2. Magas a stressztűrő képessége;
3. Nem érzéseik, érzelmeik irányítják viselkedésüket, s állásfoglalásukat sem ez határozza meg; tud túllátni egy sérelmén;
4. Objektív értékelés; tud tanulni hibáiból, belátó, megbocsátó;
5. Tiszteletben tartja a különbségeket;

A nap, amikor minden másként alakul…Másként, és mégsem vagy mérges, ideges, feszült, mert már kezded kapizsgálni a lényeget.

Egymás után sorban másodpercnyi különbséggel szólalt meg 3 „ébresztőórám”: a „Jó reggelt, Anyukám, kérek sésen kakaót!” után maximum hangerőn felharsant a telefonomon a ’Nincs szó!’ (Kormorán), ahogy Johanna hívja, és stafétaszerűen a „Boldog házassági évfordulót, Kincsem!” felkiáltás.

Három verset ígértem mára. Egy megrendítő vallomással zárom, s kívánok e költeménnyel is tartalmas lelki utazást. 

Köszönöm, köszönöm, köszönöm

"Napsugarak zugása, amit hallok,
Számban nevednek jó ize van,
Szent mennydörgést néz a két szemem,

Istenem, Istenem, Istenem,

Zavart lelkem tegnap mindent bevallott:
Te voltál mindig mindenben minden
Boldog szimatolásaimban,
Gyöngéd simogatásaimben
S éles, szomoru nézéseimben.

Ígértem, hogy ma három verset mint egy összkapcsolódó füzért osztok meg. A második alkotás: Reményik Sándor tollából hangozzék, ahol felesleges is minden egyéb szó:

Az öt szeretetnyelv (Five Love Languages) egy pár- és pszichoterápiai fogalom, amelyet Gary Chapman amerikai író, párkapcsolati szakértő, házassági tanácsadó alkotott meg 1992-ben.

 1. Tartsuk tiszteletben egymás különbözőségeit, s ne akarjuk a saját képmásunkra formálni a másikat, hisz nem véletlen az a másság! Persze, idő kell az összecsiszolódáshoz, de fontos tudni minden esetben, hogy a különbségekben semmi rendkívüli nincs, hiszen férj is és feleség is más mintát, szokásokat hozott a házasságba. Kifejezetten örülhetünk különbözőségünknek, egyediségünknek!

2. Természetesen szükséges az alkalmazkodás, egymás elfogadása, ebben pedig mindenkor segítő motor: a türelem.