békesség

Szörnyű ez a tragédia, önmagában borzalmas, s felfoghatatlan, hogy megtörténhet! Igen, egy pillanat. Egy óvatlan pillanat, és mindent átrendez, ami addig fontos volt, elillan, s a valóban lényegesre helyeződik a hangsúly.

Amióta hallottam, hatása alatt vagyok az eseményeknek, mert érző ember vagyok, és édesanya. S van most egy család, ahol összeomlott minden, reményvesztettek a szívek. S van egy másik is, ahol szintén.

Kívül hideg tél van, belül pedig tavasz, örök tavasz. Az orchideáimat mind 3 éve, a 40. születésnapomra kaptam, mintha a köszöntőim összebeszéltek volna. S azóta folyamatosan virágba borulnak, akár tél van, akár nyár. Nemcsak a nappali, hanem lelkünk virágai is ezek.

"Hej, mostan puszta ám igazán a puszta!
Mert az az ősz olyan gondatlan rosz gazda;
Amit a kikelet
És a nyár gyüjtöget,
Ez nagy könnyelmüen mind elfecséreli,
A sok kincsnek a tél csak hült helyét leli.

„Őrhelyemre állok, odaállok a bástyára, figyelek, várva, hogy mit szól hozzám és mit felel panaszomra.” (Habakuk 2,1)

Habakuk nevét sokan ismerhetjük a rajzfilmek egyik koronázatlan királyából, Micimackóból, ugyanis Malacka sokat emlegeti ’szent Habakuk’-ot, de hallhatjuk a hétköznapi életben töltelékszóként, amikor rácsodálkozunk valamire. Valószínűleg érdekes hangzása miatt lett ilyen szerepe a nyelvhasználatban.

Pedig valójában egy viszonylag rövid, de nagyon tartalmas, bátorító ószövetségi könyv, szerzője maga a próféta: Habakuk.

Hatalom: „erő, képesség, jog valaminek a megcselekvésére, végrehajtására.” (arcanum.hu)

Jézus mondja: "Nekem adatott minden hatalom mennyen és földön.”(Máté28,18)

Jézus kapott mindenre hatalmat, de ő alázatos, irgalmas, megértő, kegyelmes, nem erőszakos.

Mert az igazi hatalom az, ha a hatalom erőszakosságának lehetőségéről mondunk le. Lemondani arról a jogról, hogy ítélkezzünk, döntsünk valaki, valami felett. Nem a mai értelemben vett liberalizmusról beszélek. Nem.

Biztonságra vágyik mindenki. Zárjuk a lakást, biztosításokat kötünk, óvintézkedéseket teszünk. Sokakban még ezek után is marad hiányérzet, félelem, izgalom.

Csanád fiaméknak volt egy lektoruk Kanadából, aki elmesélte nekik, hogy nagyon meglepődött, s egyelőre még nem tudta megszokni, hogy Magyarországon mindenki zárja a lakását. Náluk, otthon ugyanis senki nem zárja, nem is visznek el semmit, ha mégis megesik olykor, úgy tartják, így kellett lennie, neki nagyobb szüksége volt rá.

Egyszerűen nincs mit hozzátenni, csak annyit: idén is Krisztussal! A keskeny úton. Örömben, nehézségben. Ámen

"Még minden utunk köd mögött,
a jövő is a hóba fúlt.
Egy úttal nem bír csak a köd,
ez látható: a keskeny út." (Füle Lajos)

Talán nem szokványos a beköszönő kép, lehet, hogy soraim sem.

Férjem hivatásából fakadóan talán kicsit többször találkozom a halállal, mint mások. Sok összetört szívű, bűntudattal teli emberrel találkoztam, akik már nem tudták elmondani szerettüknek, amit szerettek volna, mert amikor elmondhatták volna, valaki a két fél közül konok vagy gyáva volt, vagy egyszerűen csak várták a „jobb időt”, de egyszer csak nem volt földi holnap.

Visszatekintés. Hála. Emlékezés.

Egy újabb év, új feladatokkal, új reménységekkel. Ha minden látható ellenére te is hiszed, hogy egy mosoly, egy jó szó, egy dicséret, a figyelmesség örömet adhat, jobbá teheti mások napját, kihozhatja a mélypontból, s ha mindezek összeadódnak, továbbgyűrűznek, mert egy idő után mindenki ezt teszi, akkor nézd meg ezt a filmet!

S ajánlom mindazoknak, akik valami tartalmasat, elgondolkodtatót (is) szeretnének szilveszter estéjén.

Karácsony ünnepéről a lényeget. Érdemes a sorokon elgondolkodni, s amit lehet, ami tőlünk telik, ami rajtunk múlik, megcselekedni. Áldott készületet valamennyiünknek! (Az oldal alján egy szép énekre kattinthatsz!)

Az alábbi szöveg egy válogatás Cseri Kálmán Pasaréten 2005. december 11-én elhangzott, a "Hogyan ünnepeljük karácsonyt?" című prédikációjából.

Talán nincs olyan ház, család, ahol ne készítenének adventi koszorút, csodaszépet, színeset, díszeset, köralakút, négyzetest, sorolhatnánk.

Ma tengernyi portéka kapható: a szép, a villogó, a csodaszép és az egészséges, a stb., de sokszor csak vesszük, azt sem tudva mi az, mire jó, esetleg: mit is jelképez, vesszük, mert tetszik, jól mutat. Így lehet ez esetleg az adventi koszorúval is. Miért kör, miért gyertya, s tényleg lila, sárga, kék, akármilyen lehet, vagy van ennek valami plusz jelentéstartalma? S tudjuk, mi az eredete, valójában mi hívta életre, s mit szimbolizál?