Biztató

Voltál már úgy, hogy jobbról is balról is, keresztül-kasul pofonok és gyomrosok érnek, övön alul és mindenfelől, és "tenger tombol, zúg, sűvít a szél?"
Ilyenkor az egyik kedvenc történetem főhőse, József jut eszembe.

Jártomban-keltemben azt tapasztalom, hogy sok-sok emberi kapcsolat megoldódna, lényegesen harmonikusabb lenne, ha nem versenyeznének a felek. De úgy tényleg, valóságosan, nem csak a szavak szintjén. Nem akarná egyik a másikat legyőzni; de meglehet, a másik egyáltalán nem is akar versenyezni, kicsit sem, ám ha a másik fél - mivel verseny szerint működik - folyamatosan aszerint ért, él, versenyszellemben "fordít át" mindent az agyában, megrontja a harmonikus kapcsolat lehetőségét.

 „Aki megismeri a felejtés isteni tudományát, gyümölcsöző lesz az élete. Aki nem él ezzel, az meddő életet fog élni.” (Cseri Kálmán)

 “Másnap visszajött a kis herceg.

– Jobb lett volna, ha ugyanabban az időben jössz – mondta a róka. – Ha például délután négykor érkezel majd, én már háromkor elkezdek örülni. Minél előrébb halad az idő, annál boldogabb leszek. Négykor már tele leszek izgalommal és aggodalommal; fölfedezem, milyen drága kincs a boldogság. De ha csak úgy, akármikor jössz, sosem fogom tudni, hány órára öltöztessem díszbe a szívemet... Szükség van bizonyos szertartásokra is.

Nem a véletlen műve vagy! Isten azt akarta, hogy megszüless, hogy élj - az Ő dicsőségére és sokunk örömére!

“Mielőtt megalkottalak anyád méhében, már ismertelek.”
(Jeremiás 1,5)

Elfogadva, szeretve és bátorítva lenni...- éltető víz ahhoz, hogy a bimbó kinyíljon, káprázatos virággá fejlődjön. 
Te ma kit biztatsz, kit erősítesz abban, hogy nélküle szegényebb lenne a világ?...arra, hogy képes megcsinálni, elérni? ...arra, hogy ne adja fel álmait? ..., arra, hogy...

Az tud változni, aki igazán akar változni. És tudd: a vágy még nem cél, tehát hagyd abba az ábrándozást, indulj el! Változtass, hogy változz!
Adj bele száz százalékot!

Egy kis segítség – a teljesség igénye nélkül – a változáshoz: amire van ráhatásom, és amire nincs. Mit tehetek?

 1. Amin tudok változtatni, tehát lehetőségként kezelem, megoldási szemlélettel állok hozzá:

Virul. A felülről táplálkozó, a vertikális kapcsolatban élő.

Nem azt jelenti, hogy nincs nehézsége, vagy baj a háza táján, hanem: egyszerűen virul, mert oka van rá.

A nehéz és örömteli napok jönnek-mennek, szűkölködhetünk vagy bővölködhetünk, de a körülményeink ellenére MÉGIS virulhatunk.

A kép forrása: internet

 Tél, hideg, száraz levelek, mégis kivirágzott - a házunk előtt. Fehér hunyor.
A másik: hagyma elfeledve, szárazon, besárgulva, MÉGIS kihajtott, és meseszépen virágzik.

Lehet, hogy ma száraz és esélytelennek tűnik, hogy ott valaha élet lesz, hiszem azonban, hogy lehet a "romból" MÉGIS-egésszé lenni.
Nekünk is, valamennyiünknek.

Ne a hullámokra nézz, hanem felfelé dioptriás, széles horizontú szemüveggel - láss!

És ez így igaz életünkre is:
"Az élet, ha nagy gyűrődések után is, valahogy mindig kisimul. (Szabó Magda)

Mindenki sürög-forog, karácsonyra készül. Karácsonykor ajándékozunk, családot, ismerősöket látogatunk. Közösségben vagyunk. És ajándékozunk.
Miért? Mert Isten ajándékozta magát nekünk, s Fiának a születésnapját ünnepeljük, a fókuszban tehát Ő van, aki mindig ad, törődik, irgalmaz, megsegít, oltalmaz - bűneink ellenére, MÉGIS.

Azt mondta a férjem, a Nándi, hogy ez a nap más, mint a többi, és kaptam nem szokásos csészéből szokásos reggeli kávét.
Aztán azt kérdeztem tőle, mit jelent neki a születésem. Azt mondta: „mindent; teljesen megváltozott az életem, sokkal gazdagabb lett.”

Hála van a szívemben a reggeli ébresztőért, valóban gyermeki örömmel, önfeledt sikítással ébredtem a csodaszép virágkosaram láttán, amely úgy volt az ágyam mellé készítve, hogy az első pillantáskor a rózsaszín csodát láthassam. 
Meghatódtam.