A valódi karácsony - van lehetőség a szabadságra

Mindenki sürög-forog, karácsonyra készül. Karácsonykor ajándékozunk, családot, ismerősöket látogatunk. Közösségben vagyunk. És ajándékozunk.
Miért? Mert Isten ajándékozta magát nekünk, s Fiának a születésnapját ünnepeljük, a fókuszban tehát Ő van, aki mindig ad, törődik, irgalmaz, megsegít, oltalmaz - bűneink ellenére, MÉGIS.

A karácsony sokaknak öröm, sokaknak kötelesség, van, akinek kényszerű teher, mert adni kell... a legtöbbeknek talán (remélem) öröm.
Sokaknak azonban nehéz most. Nehéz azoknak, akik épp szerettüket veszítették el, azoknak, akik szűkösebben vannak. De a legnehezebb, hiszem, azoknak, akik egyedül, magányosan vannak.

A fenti gondolatok, valamint a magányosok, az egyedül lévők, a szükségben lévők jártak a fejemben, s arra gondoltunk, a magunk környezetében megvidámíthatjuk őket.

A férjem börtönben is szolgáló lelkipásztor, s átérezve a rabok szentesti, karácsonyi helyzetét, megindult a lelkem. Tettünk egy felhívást a gyülekezetben vasárnap, hogy akit Isten indít, Írjon egy személyes hangú levelet a börtönben levő embertársainknak.
Kapnak egy tisztálkodási csomagot, s készítettünk mellé egy lelki csomagot, amelybe egy Bátorító Mai igét, édességet és ezeket a személyes leveleket tettük. Egyet idemásolok, bár mindegyiket is ideteheném.

Annyira megérintett, reménységgel vagyok, hogy a címzettjénél jó célba ér. Imádkozzatok ezért velünk! Imádkozzunk a szükségben lévőkért, hogy új életet nyerhessenek, a rabság ellenére MÉGIS teljes szabadságot - és tegyük meg a magunk részét, ki-ki a maga környezetében!

Bizonyára sokakat lepünk meg ezzel-azzal, mi is kapunk ajándékokat biztosan, de azt is hiszem, hogy mennyei perspektívából nézve ezen levelek, kis csomagok a legnagyobb ajándékok, valóban életmentők! Hála ezért Urunknak és köszönet a gyülekezeti testvéreknek!
Nem késő még mindenkinek egy-egy magányos embert meglepni egy üzenettel....

Íme az egyik levél:
(A levél írója tudtával közlöm, te is elküldheted valakinek, ha Isten erre indít)

"Kedves Megváltott Életű Barátom!
Ismeretlenül ugyan, de nagy szeretettel írom e sorokat Neked, mert szeretném elmondani, hogy Rád gondoltam ma. Arra, hogy nagyon magányos vagy. Távol a szeretteidtől, a családodtól, a barátaidtól, a megszokott környezetedtől. Lehet, hogy önvád mardos, lelkiismeretfurdalásod van, lehet, hogy csalódtál, becsapottnak érzed magad, nem erre számítottál. Biztos vagyok benne, hogy legbelül érzed, valami nem stimmel, hiszen valamiért most ott vagy, ahol, egyedül, elzártan. Szeretnélek most bátorítani, és elmondani, van kiút!

Bízom benne, hogy szüleid, vagy közeli szeretted szeretetét átélhetted valamikor, átéled most is! Képzeld el, hogy van valaki, aki náluk is sokkal jobban szeret téged! Van valaki, aki annyira szeret, hogy el sem tudod képzelni! A mi Mennyei Atyánk, Mindenható Istenünk! Az a jó hírem, hogy Neki mindent őszintén elmondhatsz, előtte nem kell szégyenkezned, hiszen ismeri a szívedet, pontosan tudja, mi zajlik benne, és kész megbocsátani mindent! Már akkor ismert, és szeretett, amikor édesanyád még azt sem tudta, hogy a méhében megfogantál. Nem véletlenül születtél meg, hanem azért, mert Ő így akarta, terve van veled. Tudja, hogyan nőttél fel, látta, amint nehéz helyzetekben voltál, ismerte az örömeidet. És most is melletted áll, soha el nem múló szeretettel ölel!

Csak arra vár, hogy végre megbánd, hogy a bocsánatát kérd őszinte szívvel, és kitárt karjaiba omolj. Ő soha nem fog szeretetet színlelni, becsapni, Ő csak vezetni szeretné a Te életedet. A jó irányba. Az örök élet irányába.
Tudnod kell, hogy a te életed is megváltott, Jézus miattad is meghalt a kereszten. Minden bűnödet eltörölte ezzel! Igen, MINDET! Igen, azt is, ami miatt itt vagy. És az azt megelőzőeket is, sőt amiket azóta elkövettél azokat is! Mi több, amit holnap elkövetsz majd, azokat is! Isten csak a megbánt bűnöket tudja megbocsátani! Van szabadságod ezt ma, még ma megtenni, s Benne, Általa új életet nyerhetsz!

Kívánom, hogy elhidd, ez az Ünnep lehet a legszebb itt, és most Neked! Ha beengeded Jézust a szívedbe, rabságban ugyan, de mégis lélekben szabadon élhetsz tovább! Hiszem, hogy így lesz, és amikor kiléphetsz ezen az ajtón, beléphetsz egy új élet kapuján! Áldott Karácsonyt!
Ma így imádkozom veled:

„Uram, néha olyan nehéz… Olyan sok teher nyomja a lelkemet… Olyan sok seb várja bennem a gyógyulást. De köszönöm, hogy Te eljöttél ebbe a világba, a legelső karácsonyon emberbőrbe bújtál, hogy testközelből érezd, milyen is embernek lenni. Kérlek, jöjj el ide, ahol most vagyok, a családomba, és a lelkem minden bezárt szobájába is ezen a karácsonyon! Állítsd helyre a megtört kapcsolataimat, gyógyítsd be a lelki sebeimet, segíts megbocsátani, és úgy szeretni, ahogyan Te szeretsz minket! Köszönöm, hogy érkezel. Köszönöm, hogy az én életemben is csodát teszel. Várunk rád, Jézus. Ámen.”
Szeretettel, Anikó"