hit

„A kézrátételt ne siesd el senkinél!” (1Timóteus 5:22)

Mielőtt Dávid Izrael királya lett, évekig egy juhnyáj pásztora volt a pusztában. Ez nem éppen lenyűgöző kezdet. Azonban ott alakult ki az Istennel való kapcsolata, és ott csiszolódtak képességei, melyeket később stratégaként és harcosként alkalmazott.
Ha sikert akarsz elérni, van egy változtathatatlan elv, amit meg kell értened: Isten engedi, hogy olyan helyzetben gyakorolj, ahol a gyengeségeiden lehet javítani, az ajándékaid fejlődnek, és ahol a hibáid nem lesznek túl sok emberre hatással.

"De mindezt valóban tegyétek is, mert tudjátok az időt, hogy itt van már az óra, amikor fel kell ébrednetek az álomból.

Hiszen most közelebb van hozzánk az üdvösség, mint amikor hívőkké lettünk: az éjszaka múlik, a nappal pedig már egészen közel van. Tegyük le tehát a sötétség cselekedeteit, és öltsük fel a világosság fegyvereit.

"Adj békét a mi időnkben Úristen kérünk
Hisz rajtad kívül más nincsen
Ki síkra szállna értünk
Egyedül Te örök Isten

Adj békét a mi időnkben
Úristen Téged várunk
Te segíts dolgos békében
Hűségesen szolgálnunk

Áldd meg Hazánk,
Áldd meg Népünk.
Adj békét a mi időnkben
Add békességet nékünk

Mindenütt, házban, szívben!
Jézus nevében kérünk
Így hallgass meg minket!
Amen."
(Túrmezei Erzsébet: Adj békét a mi időnkben!)

 A boldogság egy állapot. Az, hogy van Valaki, aki úgy szeretett engem, hogy életét adta, és gyermekévé fogadott, halálának váltsága árán az Övé lehetek, örökké – ennél nagyobb boldogság nem létezik – már itt e földön lenn. És ha Ő szeret, akkor mindig szeret. Ő és az Ő szeretete nem változik. Ha hozzá tértünk, akkor mennyei lakosokká is lettünk egyben, ami elvehetetlen, ennélfogva a boldogélet stabil, konstans, állandó; boldog a megtért ember mindig – körülményei ellenére. Állapota a boldogság. Állapothatározó.

Több kedves ajándékot kapott a férjem születésnapjára. Fiúktól különleges édességeket, Johannától egy rajzot és egy pótkupakot, ha esetleg bármikor szüksége lenne rá, tőlem pedig többek között két mozijegyet.

Amikor a mozijegyeket lefoglalni készültem, már nyúltam is a telefonhoz, hogy egy kedves baráti házaspárt is elhívjak magunkkal, aztán mégis úgy maradtam magammal, hogy – bár mindig nagyszerű velük -, azonban mi általában nagyon ritkán vagyunk kettesben, legyen ez most egy ilyen. Azok az első megérzések… Ember tervez…

Augusztus 20-a az államalapítás, és az államalapító István király emlékünnepe, Magyarország nemzeti ünnepe.

Ez alkalomból István intelmeiből idézek, amelyet fiához, Imre herceghez intézett. Érdekes, megfontolandó sorok:

 Abban a korban, élethelyzetben jogosan érez így a költő. A líra sajátja, hogy a pillanatnyi (akár hosszabb is lehet) életérzést fogalmazza meg.

“Ha nem tudsz mást, mint eldalolni
Saját fájdalmad s örömed:
Nincs rád szüksége a világnak,
S azért a szent fát félretedd.”(Petőfi S.)

Az örömhír ma is érvényes, ma is ugyanaz: megszületett, meghalt, majd feltámadt a megmentő, a megtartó, a szabadító, magára vette szennyes ruhánkat - és Benne, Vele minden megoldódott. Minden.

Mindezt azért, hogy nekünk életünk legyen. valódi életünk. Örök életünk. Boldogéletünk.

Bármi is a gondod, bármi is nyomja a vállad, lehet, hogy ömlenek a könnyeid és vigasztalhatatlan vagy, bátorítson, hogy van, segítség,van, AKI gyógyír s Nála valódi a reménység, a békesség!

A héten is több ember meghalt. Körülöttünk is és a tágabb ismerettségi körben is. Váratlanul mentek el, vagy betegek voltak, de nem lehetett tudni távozásuknak végét. Elmentek. Ahogyan egyikünk sem tudhatja földi pályája idejének végső időpontját.
Ma mindenki a választásról beszél. Sziklaszilárd meggyőződésem, hogy nagyon fontos ez a kérdés, és nagy felelősségünk ebben részt venni, és felelősen döntenünk. Ehhez kétség sem fér.

Korábban érkeztem. De Isten tudtával és akaratából. Akkor, amikor Ő gondolta, és úgy, ahogyan Ő ezt előre eltervezte.
November 17. A KORASZÜLÖTTEK VILÁGNAPJA

Nyelvi és szívbéli szótárom alapnyelve a hála. Hiszem és vallom, hogy a mindenki által áhított boldogélet alapja a "3 szüntelen": szüntelen imádkozni, szüntelen hálát adni és ebből fakadóan szüntelen örülni. És mi, legalábbis én, bégető bárány, olykor nem teszem e három alapdolgom, s pláne nem szüntelen.