áldás

Bízd Újra Életed Krisztusra!

"Hétből kivonok hatot,
marad egy.
Harmincból kivonok huszonkilencet,
marad egy.
Háromszázhatvanötből
kivonok háromszázhatvannégyet,
marad egy.
Kivonom a holnapot,
marad a ma.
Mert a holnapot ráhagyhatom másra:
a Mesterre. Azért tanítgat
türelmesen esztendők óta
erre az egyszerűnek látszó,
s mégse olyan egyszerű kivonásra." (Túrmezei Erzsébet: Kivonás)

A nyári szünet élményeit ugyan elkezdtem lejegyezni a blogomba, de korántsem jutottam a végére, valahol Hévíznél elakadtam. A sümegi vár után újabb erődítményeket „vettünk be”. Szlovénia főleg magyarlakta részén kirándultunk, az első állomás a lendvai vár volt, ahol egy nagyon csodálatos lepkegyűjteményt nézhettünk meg, majd pedig egy magával ragadó Chagall kiállítást. Johanna néha elfáradt, s olykor lepihent, egy igazi Chagall-angyalt hűen ábrázolva, a kispuffokra.

És akkor a bátaszéki kirándulásunk úgy folytatódott, hogy az istentisztelet után meglátogattuk a Ritter-ág még a kisvárosban élő leszármazottait. Henit, akinek Nándi 2. ágon unokatestvére részletesen kikérdeztem a nagycsaládról, a családfáról, s egy képet adott elénk: íme, tőlük indul minden! 

Kedves nekem  a kis csavar sztorija. Egy történet arról, hogy van, aki alulértékeli magát, van, aki mindig többnek akar látszani, de csak és kizárólag ott lehetsz a helyeden, abban teljesedhetsz ki 100%-an, ahova Isten téged elgondolt, ahova tervezett. Ha kiscsavarnak, akkor ne rekedj meg a gombostű szintjén, ugyanakkor ne akarj acélhuzal lenni, ha nagy 100-as szögnek teremttettél, akkor viszont ne hidd el, hogy gombostű vagy. S tudd azt, hogy gombostűk nélkül nem működik jól a világ. Hogy varrnának a szabók?

Tegnap testvéreinknél, egy nagyon kedves családnál jártunk, ahol a kicsi lánykának, Katának a születésnapját ünnepeltük közösen. Volt nagy izgalom, lufi, torta, meglepetés, áldás. Johanna, aki napok óta várja, már csak 9-et kell aludni, hogy végre elkövetkezzen az ő nagy ünnepe, furcsállta, hogy másnak (családon kívül) is van születésnapja. Egy újszülöttnek minden új. 

A képen egy 3 éves kislány, egy majdnem 4 éves nagylány (idéztem) látható. Anyukájuk pedig 34 illetve 43 évesek. Szép az élet.

Egymás mellé szerkesztve e két fotót, leültünk, s néztük, hosszasan. Azon gondolkodtunk Nándival, csendben, magunkban, melyik a szebb? Ki ne vágná rá azonnal, az első. Pedig egyikőnknek sem ilyen egyértelmű. Nándi azt mondta, az elsőn a szépségtől sugárzom, a másodikon az élettől. Én azt mondtam, az első Nándit szerettem meg, de most már a másodikat szeretem, ő az igazi. Fiatalságból középkorú felnőtt, de örök fiatal, sötét hajból világos, tiszta, sebhelymentes arcból ráncos, mégis sima arc, éles látásból szemüveg s még élesebb látás, külső szépségből inkább belső.

Az érzékenység áldás, mert megértővé válunk más problémáival kapcsolatosan, azonban az érzékenykedés átokká lehet, mert természeténél fogva érzelmeinkre, s nem az értelmünkre hat, így arra hajlamosít, hogy azt értsük, amit a szívünk gondol, s ne azt, amit a másik valójában közöl. Sok konfliktus, félreértés lenne megelőzhető, s így emberi kapcsolataink megmenthetők, ha érzéseinket nem kombinálnánk túl.

Mi szükséges ehhez?

"1Ha engedelmesen hallgatsz az ÚRnak, a te Istenednek szavára, ha megtartod és teljesíted mindazokat a parancsolatokat, amelyeket ma parancsolok neked, akkor a föld minden népe fölé emel téged Istened, az ÚR.

2Rád szállnak mindezek az áldások, és kísérni fognak téged, ha hallgatsz az ÚRnak, a te Istenednek szavára

3Áldott leszel a városban, és áldott leszel a mezőn.

4Áldott lesz méhed gyümölcse, földed termése és állataid ivadéka, teheneid ellése és nyájaid szaporulata.

Olyan, mintha tegnap mentem volna el szülési szabadságra, pedig éppen 4 éve immár.

2008 őszére vártuk harmadik gyermekünket, aki sajnálatos módon előbb, június végén, halva született. Kisfiú volt, nagyon picike: kedves arccal, keresztbe tett karokkal. Nem hiszem, hogy szenvedett, elaludhatott. A Sámuel nevet terveztük neki fogantatásától kezdve, ezért azóta is így hívjuk, ha róla beszélünk.

Az alábbi  áhítat 2018. május 8-án hangzott el a Kecskeméti TV Örömhír című műsorában. Szeretettel teszem közzé férjem szolgálatát:

http://kecskemetitv.hu/musorok/oromhir/oromhir-57 - Kattints!