Nyári nosztalgia – reformációs gyerekszáj

A nyári szünet élményeit ugyan elkezdtem lejegyezni a blogomba, de korántsem jutottam a végére, valahol Hévíznél elakadtam. A sümegi vár után újabb erődítményeket „vettünk be”. Szlovénia főleg magyarlakta részén kirándultunk, az első állomás a lendvai vár volt, ahol egy nagyon csodálatos lepkegyűjteményt nézhettünk meg, majd pedig egy magával ragadó Chagall kiállítást. Johanna néha elfáradt, s olykor lepihent, egy igazi Chagall-angyalt hűen ábrázolva, a kispuffokra.

Az alagsorban egy modern, kortárs kiállítást tekinthettünk meg, tényleg nagyon különleges példányokkal. Jó szívvel ajánljuk a lendvai vár látogatását!

Muraszombaton már kevesebben beszélték a magyart, a kastély s annak kertje sem volt különleges, azonban az evangélikus templom egyszerűen gyönyörű: kívül-belül. S amiért épp most a reformáció ünnep előtt nosztalgiázom, annak a következő az oka:

Sétálgattunk a templomban s a környékén, mindent részletesen elraktároztunk magunkban. Távozáskor az előtérben mindenféle reformációval kapcsolatos plakát volt látható, valamint egy embernagyságú, térbeli karton kép, 3 dimenziós, Lutherről. Szólok Johannának:

- Nézd csak, ő itt Luther bácsi.
- Óh, igen Anyukám a Luthella az nagyon finom, azt nagyon szeretem. Ha hazamegyünk, sütsz majd nekünk luthellás palacsintát.

Egy újszülöttnek minden új, saját élményvilágból asszociál.

Lehetne ez a holnapi menü, igazi reformációs desszert. Nálunk, ugyan nem ez készül holnap, de a menürepertoár, legalábbis elnevezésben biztosan bővült.

Áldott emlékezést mindenkinek október 31-én, dicsérjük együtt a reformáció Istenét!