Szükség van Rád!

 Abban a korban, élethelyzetben jogosan érez így a költő. A líra sajátja, hogy a pillanatnyi (akár hosszabb is lehet) életérzést fogalmazza meg.

“Ha nem tudsz mást, mint eldalolni
Saját fájdalmad s örömed:
Nincs rád szüksége a világnak,
S azért a szent fát félretedd.”(Petőfi S.)

És gyakran érezhetünk így mi is, hogy: megvetnek, nem értenek, megaláznak, elhagynak, nem beszélik a szeretetnyelvünket, nincs senki, aki önmagunkért szeret, sőt inkább csak bántásokat élünk meg…azoktól is, akiknek mindent, önzetlenül adtunk.
Ezt érezhetjük így, és igaz is lehet, de tudd, hogy van Valaki, aki visszavonhatatlanul, érdemtelenül, bűneink ellenére mindig szeret, feltétel nélkül; nem hagy el, sőt: magához hív.

Azt mondta: mindig velünk lesz, sosem hagy magunkra.
Azt nem ígérte, hogy nem lesz könny vagy vihar az életünkben, de azt igen, hogy velünk lesz minden percben a világ végezetéig, ahogyn azt is, hogy az Őt szeretőknek minden a javukra válik.

Ő fogja tehát a kezünk, ha hagyjuk, Ő vezet az úton, s ahogy a költő is írja:

“nincs megnyugvás,
…folyvást küszködni kell. -
Talán az élet, munkáinkért,
Nem fog fizetni semmivel, “(P.S.)

Lehet, hogy nem látjuk értelmét, gyakran más a vető - és más az arató -, de ha Ő hív, tenni kell, menni, hinni: van remény. És megtenni a ránk bízott feladatot MÉGIS.
Fontos, hogy tudd akkor is, ha most össze vagy törve vagy nagyon el vagy keseredve, mert minden kilátástalan: értékes vagy, ha Isten még éltet, akkor szüksége van Rád ott, ahova helyezett; szüksége van Rád a világnak!"

Ha azt kérdezed: merre tart az életed?
Válaszol az alábbi dal, érdemes meghallgatnod:

"hinni kell, küzdeni, teljes szívvel szeretni, látni kell, mi a cél: futni, futni könnyedén, és a végén vár majd ránk az Úr, kezében ez aranykoszorú, mit megkap minden győztes jól tudom."

Az említett ének: itt.

Áldott, reményteljes napot!