Válság 6. - karantén 2. nap: Hála-ima-újratervezés

Új helyzetbe kerültünk valamennyien a koronavírus okozta válsághelyzet miatt. Miközben szakembereink erejekün felül dolgoznak éjjel és nappal, mindannyian újratervezésre kényszerülünk.

Hiszem, az élet nem az, ami történik, hanem ahogy értelmezzük. Még akkor is, ha most sokkal nehezebb, mert minden területen ki kellett lépnünk a komfortzónánkból, A helyzetet nem lehet elbagatellizálni, nagyon is komolyan kell venni! De, és nagyon fontos ez a de...Mennyi mindent megláthatunk még élesebben az áldott szemüvegünkkel! Nálatok hogy írta át a vírus a mindennapokat?

Fáj látnom a történéseket a nagyvilágban, de mit teszünk mi?

Reggel, este együtt vagyunk öten imaközösségben, bővített imalistával. A gyermekek javaslatára elkezdtünk a napi kalauzon túl egy új bibliai könyvet olvasni, a Zsoltárok könyvére esett a választás. Az első online napon kezdtük, jól követhető lesz a könyvek számával, hányadik karantén-napnál járunk.

Tudjuk, hogy nem nyári szünet van, de étkezés szempontjából mégis nehezebb: naponta háromszor készíteni, ráadásul élesztő és hús nélkül :), mert bizony nem maradt a boltban...De mire újra kell, lesz, hiszem.

Filmet néztünk, társasoztunk, kézműveskedtünk az online munka, az éjszakai szerkesztés mellett. Hálásak vagyunk azért, ami van! Hálás vagyok, amikor látom, mennyire kreatív a magyar emer: online órák, felolvasott mesék, humor, bátorító igék, mozaikszeletek, ki hogyan találja fel magát az új miliőben, önzetlen felajánlások, na és van sok minősíthetetlen komment, ezek szóra sem érdemesek.Köszönöm a hasznos megosztásokat! A karantén ideje alatt megosztok veletek újargondolt pillanatokat.

A március 15. nálunk mindig nagyon szép ünnep, nemzeti és családi, de most nem tudtunk elséteálni a Főtérre, nem néztünk központi műsort, alkottunk mi magunk. Az ovis szöveget "kabátgombként" tekintve, Johanna szövegéhez írtunk egy házi műsort, ünneplőben felöltözve énekeltünk, verseltünk, s még az asztal is nemzeti volt. Na hogy a nemzeti arcfestésről ne is beszéljek! Ti hogy ünnepeltetek? És milyenek az újragondolt hétköznapok?

(Gondolataim nem arról szólnak, hogy minden rózsás és ideális, hanem arról, hogy a körülményekhez képest, hogy tesszük hálás szívvel, az Úrtól elkérve azzá.)
Áldott napokat mindenkinek!