Túláradó délután

Eddig is tudtam, hogy a mosogatógép az egyik leghasznosabb háztartási gépünk, de a napokban igazán a bőrünkön érezzük.

Köszönünk minden szerelő-elérhetőséget, amit kaptunk. Jöttek, elvitték, státuszunk: alkatrészre várva.

Minden nap mosogatok természetesen, nagy edényeket, üvegeket, ami nem fér be a mosogatógépbe, na de főzés és öt ember után mindent kézzel, jó kis szórakozás!

Ám továbbra is hiszem és vallom, hogy minden csak nézőpont kérdése, s a megoldásfókuszt a probléma helyett már a legkisebb is eltanulta. Amikor kiszerelték a beépített gépet, és ömlött a víz, Babalányunk felsikoltott:
- "Azta, de klassz, ömlik a víz!" Igazi vízesés.

Gyorsan összegeztem, milyen pozitív hozadékai vannak a gép elromlásának:
- Bár tudatosan figyelünk arra, hogy ne rohanjunk, de most még inkább lelassul az életünk: anya mosogat, fiúk törölgetnek, apa pakol, és extra jókat beszélgetünk, nevetünk. És nem mulasztottam elmesélni, hogy nem is annyira régen, még pár éve is, ez volt a természetes, s azt sem, hogy anyáink, nagyanyáink hősök!
- Eszembe jutott Agatha Christie, aki regényeit mosogatás közben írta, fejben. Hátha nekem is jön a még több ihlet.
- Újra kiderül: Méntelek a világ közepe, friss tojáson, húson és tejautomatán és sok mindenen kívül háztartási kisgép-szerelő is van a faluban, ráadásul pár házzal arrébb lakik csak tőlünk. Új embereket megismerni mindig nagyszerű!
- Mindenki készségesen kampányol amellett még a zsebpénzüket is felajánlva, hogy menjünk étterembe, egyrészt, mert néha csinálhatunk ilyet, másrészt, mert ki tudja, meddig tart a javítás, érdemes spórolni a vízzel, a sok edénnyel. Ez is nézőpont kérdése.
- Kiváló diéta is, mert mindenki jól meggondolja, mit és mennyit eszik, iszik, főz. mert ripszropsz felszaporodik a csetres.
- Még inkább megbecsüljük a "vant", s még kevésbé vesszük természetesnek.

Amíg kiszerelték a gépet, tojáskrémet készítettem vacsorára saját újhagymából (ld. képen), amit Nándi termel saját kiskertjében. Prédikációírás közben magot vet, gyomlál, öntöz, csak úgy jönnek a gondolatok, s pedáns rendben a konyhakertünk.

No egy biztos: ezek mind pozitív hozadékai e "romlott" állapotnak, de nagyon várjuk vissza szeretett gépünket, még akkor is, ha napi rutin nálunk az újratervezés, s nem csak azért, mert van egy "lik" a konyhabútorsorban. Egyszerűen: hiányzik, nem teljes nélküle az élet!

Azért jó tudni s tudatosítani ilyen helyzetekben (is), még akkor is, ha a pillanatnyi rendet, terveket totálisan felborítja, hogy a problémák nem itt kezdődnek! S hogy mekkora lesz belőle, csak nézőpont kérdése!

És végül: az elkövetkező napokban, (hetekben?) minden elmaradt és beígért ebéd-és vacsorameghívást örömmel elfogadunk, továbbá konstruktív javaslatokat várunk a leghatékonyabb, minél kevesebb edényt igénylő főzési módokhoz, étkezéshez!

Valakinek egyéb ötlet?

Áldott vasárnapot kívánok és áldott szemüveget mindannyiunknak, hogy a nehezebb dolgok is egyszerűbbek legyenek!