Pándon jártunk
"...futásomat elvégeztem, a hitet megtartottam..." (2.Tim.4,7)
Legalább 20 éve készülök, hogy eljussak az apai felmenőim falujába, Pándra. Innen származik névadó dédnagymamám, akit mindenki csak Ida mamaként emleget a családban és férje, a dédnagyapám, aki a helyi, pándi református gyülekezetben szolgált.
Dr. Mészáros Istvánra még ma is jó szívvel emlékeznek a hívek, úgy emlegetik, aki a közösséggel együtt élt és lélegzett, különös tálentummal fogta össze az ifjúságot, s kiemelkedően aktív munkát végzett az infrastruktúra fejlesztésében, felvirágoztatta a gyülekezet életét. Szívén viselte a templomot s az iskolát, hogy hallhassa a nép Isten igéjét a gyülekezetben, az osztályteremben.
Három hete egyik éjjel, amikor volt egy kis időm magamra, levelet írtam a netről megkeresett címre, a jelenlegi pándi lelkipásztornak, hogy egy alkalommal ellátogatnánk őseim szolgálati helyére. Ágoston Géza, helyi lelkipáaztor másnap hívott telefonon, s hívott az idén is megrendezésre kerülő falunapra, s a 10.00 órakor tartandó istentiszteletre, ahol férjemet kérte igehirdetésre.
Úgy fogadott a gyülekezet, mint régi ismerősöket, néhányan nagy örömmel újságolták, hogy milyen ágon vagyunk rokonok, visszavezettek 5-6 generációt. Kimentünk a temetőbe, ahol dédnagyapa sírja található, szép, gondozott az emlékhely, a gyülekezet pár éve teljesen felújíttatta. Tudom, paradox, de jó volt ellátogatni ide, sok "vasárnapi ebéd színhelyére", hisz alig telt el lánykoromban, amikor még nagymamám is élt úgy vasárnap, hogy a pándi emlékeket ne emlegettük volna.
Egyik lelkes "új" rokon, akinek az édesapja az én dédapámnak az első unokatestvére, elvitt a Baranyi házhoz is, ahol Ida mama élt hajadon korában. Egy ház a sok közül, de nekünk attól lett szép és eleven, hogy egykori őseink éltek ott.
Emlékeztünk, örültünk, találkoztunk.
Isten útjai kifürkészhetetlenek. Emberileg tervezhetetlen, hogy hogyan érnek össze szálak.
Anyai ágon lévő rokonságomban is van református lelkipásztor, id. Somogyi László, aki szintén szolgált Pándon (is), s az Ő egyik fiával, Péterrel, aki Pándon élt gyermekként, együtt szolgált egy ideig férjem Kecskeméten. Volt még néhány emberileg tervezhetetelen kanyar a történetben, de arról majd máskor, nehogy követhetetlen legyen a sokféle szál.
Két teljesen külön ág: az apai s az anyai, de Isten összeszerkesztette, s jó néhány közös pont, élmény, helyszín adatott.
Az egyik ilyen: Pánd.
Áldott legyen az Úr neve, Ő a főrendező, minden útnak a tudója, minden titok ismerője.
A falunapi istentiszteletről szóló cikk a pándi gyülekezet honlapján: http://pandiref.weebly.com/hiacuterek/falunapi-istentisztelet