Hogy írjuk helyesen? Ünnepi kisokos

Szeretném még itt az elején leszögezni: ez a cikk azoknak íratott, akik szeretnék helyesen írni az ünnepeink nevét, az üdvözletet egymásnak, azoknak, akik már megkavarodtak a sokféle  írásmódban, amelyet hirdetőkön, plakátokon, közösségi oldalakon ...stb. láthatunk, de szeretnék tudni, melyik forma a helyes.

Nem, kifejezetten nem úgy élek, hogy a hibát, helyesírási hibát keresem a másik beszédében, írásában, csupán feltűnik, mint egy jó asztalosnak a ferde szög. 

Csak írj nekem szabadon, frusztráció nélkül, ahogy eddig! Nem a te hibádat hozom ide a nyelvi kisokosba. Ja, hogy éppen talált? Az azért van, mert sok kisebb pontatlanság helytelenül vésődött be, vagy annyit változott, hogy már nem is tudod, mi a helyes. A cél tehát: hogy az apróbb, tévesen rögzült helyesírási pontatlanságokat helyretegyük, az új helyesírási szabályzat változásait megnézzük!

Jöjjön most egy rövid feltámadásünnepi változat: az ünnepek táján egy kis hasznos segítség a helyesírásban is!

1. Kisbetű vagy nagybetű?
Erős érzelmi töltésük ellenére általában kis kezdőbetűvel írjuk a magasztos tartalmú, kellemes hangulatú és jelentésű szavakat is, például: béke, család, édesanya, élet, haza, szabadság, szerelem, tavasz. (A megszólítás változtathat ezen, de erről majd később!)

Kis kezdőbetűvel írjuk az ünnepek, a nevezetes napok, időszakok, a történelmi események nevét, például: a magyar kultúra napja, május elseje, március tizenötödike, nemzeti ünnep, a víz világnapja; anyák napja, farsang, hanuka, húsvét, karácsony, mindenszentek, nagyböjt, ramadán; a bécsi kongresszus, a francia forradalom, a honfoglalás, a mohácsi vész, az ónodi országgyűlés, a szabadságharc. (vö. A magyar helyesírás szabályai, 12. kiadás; érvényes: 2015. szeptember 1-jétől.)

Ezek szerint tehát:
húsvét, feltámadásünnep kisbetűvel írandó.

2. Hol van pont?
Dátum írásakor pedig a pont használatára ügyeljünk! Így helyes:
2021. húsvét, de 2021 húsvétján
2021. feltámadásünnep, de 2021 feltámadásünnepén

3. Egybe vagy külön?
A hús megvonása, a böjt miatt, s majdan, hogy újra lehet enni: húsvétnak nevezték el ezt az ünnepet, ez rögzült sokaknak (jó magyar szokás szerint az evésre asszociálva), ám valójában Urunk feltámadását ünnepeljük. Érdemes a szóhasználatunkban is ezt kidomborítani.

Ha valaki szeretné a feltámadásünnepként hívni, hogy írja helyesen: feltámadás ünnep vagy feltámadás-ünnep vagy feltámadásünnep?
Mivel két egyszerű szó összetételéről van szó, az említett szót így egybeírjuk, ugyanis „a két egyszerű közszóból alakult alárendelő összetételeket (akárhány szótagból állnak is) egybeírjuk, például: asztallap, felezőegyenes, matematikatanítás, nitrogénasszimiláció, paradicsomsaláta, televíziókészülék, teljesítménynövekedés” (vö. A magyar helyesírás szabályai, 12. kiadás; érvényes: 2015. szeptember 1-jétől, 139.pont) Helyesen: feltámadásünnep

Akkor stílusosan:

Áldott feltámadásünnepet, reményteljes jövőt kívánok szeretettel!
2021 húsvétján

Viszont kívánom. Vagy viszontkívánom. Gyakran látom különírva. Ha különírjuk, akkor annak jelentése: "de" kívánom. Ha egybeírjuk, akkor a "viszont" igekötőként funkcionál. Amennyiben ugyanazt szeretnénk kívánni, mint amit nekünk kívántak, akkor a szó egybeírandó: viszontkívánom.