Milyen (is legyen) az adventi naptár?

Német polgári eredetű a mindenki által jól ismert adventi naptár (Adventskalendar) készítése, amely a karácsonyi ajándékozás szokásához kapcsolódik.

Az adventi naptár kitalálója egy Németországban élő édesanya volt 1900-as években.

Az ötletet a kisfia, Gerhard adta, aki minden nap azt kérdezte tőle még hány nap van karácsonyig. Az anyuka a türelmetlen gyermeknek 24 darab, kétszárnyú ablakot vágott egy kartonra, egy másik papírlapra minden ablak elé helyezett egy cukorkát. A kisfiú minden nap kinyithatott egy cukorkát rejtő ablakot, a napról napra kevesebb meglepetés jelezte neki, hogy nem sokat kell aludnia a Jézus születésének ünnepéig. (Egy msáik forrás szerint pedig gyertyákat gyújthatott meg; nem is ez a lényeg, hanem a várakozás.)

Gerhard az idő múlásával felnőtté válva saját nagyszerű gyermekkori élményét sokak számára elérhetővé szerette volna tenni, ezért az édesanyja ötlete alapján adventi naptárak készítésébe kezdett. Az első naptár még úgy nézett ki, hogy kis színes képeket lehetett felfűzni egy kartonra. Később jelentek meg az ablakok, majd az első csokoládét rejtő adventi naptár igazi szenzációnak számított, s azóta is folyamatosan készítenek adventi naptárakat a gyerekek számára, még szebbé téve a várakozás időszakát. (gyermekszoba,blog.hu)

A mi családunkban is szokás az adventi naptár készítése, s minden évben nagyon várják kicsik és nagyok egyaránt.

Különös gondot fordítok a gyerekek egészen kis kora óta arra, hogy az adventi naptárban lelki táplálék is legyen. A formát tekintve minden évben valami újat igyekszem kitalálni, így volt már zsebes, csomagolt vagy éppen megkeresős megoldás. Egy valami mindig közös, most már 18. éve, hogy a csokit, cukorkát egy bibliai ige, és egy „jótett kártya” kíséri.

Idén 3 db hagyományos kartonba csomagolt kiscsokis adventi naptárt vettem, s a lelki részt úgy gondoltam el, hogy egy madzagra csipesszel felerősítem, s mindennap este az aktuálisat megnézik a nebulók, majd visszafordítva visszahelyezik. Előre sorba a számokat írtam (ld. a képen), a hátuljukra pedig egy-egy betűt, s így napról napra szépen kirajzolódik majd valami, esetünkben: "Áldott, békés karácsonyt!"

Mire odajutottam, hogy írjam az igéket, és a napi kedvességeket, Csanád fiam beteg lévén itthon lelki kreatívkodásra vágyott, így amíg mi szalagavató-főpróbán gyönyörködtünk az ifjak táncában, ő egy csodálatos igei adventi kalendáriummal lepett meg bennünket. Ő gondolta ki, s válogatta nagy gonddal a tartalmat, szabta, tűzte. (ld. a képen)

Az igei részt és a csokit az adott napon nézik meg, a csipeszes „jótett” kártyát este, hogy másnap elvégezhessék. Minden este leülünk a gyertya mellé, énekelünk, megbeszéljük, ki hogyan tudta teljesíteni az „angyal” kérését, majd elolvasunk két kis történetet: idén egyet Max Lucado Kegyelem itt és most című áhítatos könyvéből a nagyobbak kedvéért, egy kis mesét pedig Johannának, aki 3 éves, a Karácsonyi történetek a kicsi csillagról (Cornelia Grzywa) /ld. lenn/ című könyvből, ami kifejezetten adventre íródott, „a csillagocska” szemszögéből meséli el a karácsonyi történetet, készíti elő a gyermekeket a Megváltó születésnapjának ünnepére. Ez is egy különleges adventi naptár, különösen várja babalányunk az advent esti meséket.

Nagy lárma, zaj volt jellemző a világban Jézus születésének idején is (a népszámlálás miatt pl.), mint ma, amikor mindenki rohan, az üzlet rátette kezét az ünnepre, mégis, aki el tudott csendesedni: a pásztorok, a bölcsek meghallották Isten szelíd szavát, ma is képesek vagyunk meghallani a hívó szót, ha belső lakásunkat kitakarítjuk, felfelé nézünk. Várakozzunk Rá figyelve, tartalommal, egyedül vagy családban, a lényeg, hogy nem magányosan, hanem az Úrral, az Úr születésének ünnepére várva. Áldott adventet a legkisebbeknek s mindenkinek!