Korábban érkeztem
November 17-én van a koraszülöttek világnapja. Mivel semmi emlékem nincs a babakoromról, így nem különösebben tudatosult bennem az a tény, hogy magam is érintett vagyok, de évente egyszer biztosan eszembe jut. 7,5 hónapra születtem, 2,35 kg-mal.
Ma már egyáltalán nem látszik rajtam, hogy milyen picike is voltam, azt is a szüleim, nagyszüleim elmeséléséből tudom csak. Nyitott szemmel járva a nagyvilágban, tudom, mekkora kegyelem, hogy mindenféle károsodás nélkül élhettem túl ezt a korai kíváncsiskodást.
Hálás vagyok Istennek, hogy megformált, hogy megtartotta életemet, s hálás szüleimnek, hogy mindig gondosan ellenőrizték az inkubátor fényét, nehogy sérüljön a szemem. Ami természetesnek tűnik, bizony nem az.
Előbb érkeztem, de meg vagyok győződve arról, hogy pont ekkor, pont így kellett születnem, s mindez Isten nevét dicséri. Lehet, hogy nem ez volt az eredeti terve, de jóra tudta fordítani. Ő engem eltervezett, testemet, lelkemet Ő formálta, s azért lélegzem még ma is, mert Ő így akarja, s az Úrnak terve van velem. Ahogy veled, velünk, mindannyiunkkal.
Nagy titok az, hogy miért lehet, hogy van, aki egy csepp vértől is elvetél a várandósság idején, s van, aki tenyérnyitől sem. Titok az is, ki miért él fogyatékkal, vagy hal meg idő előtt, s ki miért menekül meg e földi szenvedésektől, miközben ugyanolyan körülmények között született, élt. Olyan titok ez, aminek okát nem kell fejtegetnünk, mert nem a teremtmény kompetenciája ez. Az azonban teljesen biztos, hogy Isten mindenkit ugyanúgy szeret, gondolt visel. Akkor is így gondoltam, amikor életem egyik válságos időszakában nem én voltam, aki sikeresen megúszta az adott tragédiát, hanem én voltam a károsult, emberileg nézve vesztes.
Meggyőződésem, hogy úgy és annyit kapunk vagy nem kapunk meg az Úrtól, amivel vagy ami nélkül a lehető legközelebb maradunk hozzá, amivel vagy ami nélkül a legjobb, legbensőségesebb kapcsolat alakulhat ki köztünk s a Mennyei Atya között. Mert neki az a legelső, legfontosabb célja, hogy az ember visszataláljon hozzá. Nem a mi komfortunk, nem a karrierünk, nem a pénztárcánk vastagsága, ez mind csak ráadás, hanem hogy Jézusra találhassunk, mert senki nem juthat az Atyához, csak Őáltala.
Isten elhívott, s azt mondta nekem:
„Drága Gyermekem!
Mielőtt megformáltalak az anyaméhben, már ismertelek…Jeremiás 1,4-5
Kiválasztottalak magamnak, a teremtés kezdetén…Efezus 1,11-12
Nem véletlen születtél, életed minden napja megíratott az én könyvemben…Zsoltárok 139,16
Én határoztam el születésed pontos idejét, és azt is, hogy hol fogsz élni…Apostolok Cselekedetei 17,26
Csodálatosan teremtettelek meg…Zsoltárok 139,14
Én formáltalak anyád méhében…Zsoltárok 139,13
Én hoztalak a világra születésed napján…Zsoltárok 71,6
A jövődre vonatkozó terveim mindig reménnyel vannak teli…Jeremiás 29,11
Mert örök szeretettel szeretlek téged…Jeremiás 31,3
Sohasem unok bele abba, hogy jót tegyek veled…Jeremiás 32,40
Mert az én kincsem vagy…2Mózes 19,5
Teljes szívemmel és lelkemmel vágyom arra, hogy örök életet adjak neked…Jeremiás 32,41
Hatalmas és csodálatos dolgokat akarok mutatni neked…Jeremiás 33,3
Megtalálsz, ha teljes szíveddel keresel engem…5Mózes 4,29
Gyönyörködj bennem, és megadom szíved kérését…Zsoltárok 37,4
Szeretettel, Édesatyád, a Mindenható Isten”
Szerető Istenünk különbül visel gondot rólunk, mint ahogy mi azt el merjük gondolni.
Dicsőség, hála Neked, drága Édesatyám!
https://www.youtube.com/watch?v=QJz6UHYyAso - érdemes meghallgatni!