Reformáció 500.

„Mert nem szégyellem az evangéliumot, hiszen Isten hatalma az minden hívőnek üdvösségére, először a zsidóknak, majd pedig a görögöknek. Mert abban Isten a maga igazságát nyilatkoztatja ki hitből hitbe, amint meg van írva: »Az igaz ember pedig hitből fog élni.«” (Rm 1,16-17)

2017. október 31-én ünnepeltük a reformáció 500. évfordulóját. Nagy öröm, hála van a szívünkben sok mindenért, mindenért. A lutheri utat megjárva, sok mindent látva, megtapasztalva, különösen. Istené a dicsőség! Egyedül az Övé!

Nem szokásos kórusének volt nekem az Arénában elhangzott dallamok csokra, hanem valami rendkívüli ajándék, mert Bálint fiunk is az egyesített kórusban énekelhetett. És itt most nem(csak) az ének a lényeg, hanem az, hogy a mi életünkben is végbement egy reformáció, tudatos döntések sora, s Isten kegyelméből így megszülethettek gyermekeink.

Sok értékes beszédet hallhattunk, s az ökumenikus istentiszteletet egy gálaműsor követte. Néhány gondolat az elhangzottakból szemezgetve:

„A hit nem magánügy, hanem olyan közügy, amelynek társadalmat átformáló szerepe van. Ez nem pártpolitikát jelent, de azt igen, hogy a hitünket nem tartjuk, nem tarthatjuk meg magunknak.” (Balog Zoltán)

„Együtt, szeretettel, alázattal, próbatételeket vállalva, szenvedni is készen, mindenkire reménységgel tekintve kell megvallaniuk ezt az evangéliumot a keresztyén felekezeteknek, mert soha nem volt nagyobb szükség erre a bizonyosságra.” (Steinbach József)

„Hálát adni azt jelenti, hogy hitünk mély ismeretre, tudásra jutott, megismertük Isten szabadítását és igazán reménykedünk, abban, hogy jövőnk Jézus Krisztusban biztosan meg van alapozva. Hálásnak lenni azt jelenti, hogy meg tudjuk tenni, amire a bűnöktől megkötözve nem voltunk képesek.” (Bogárdi Szabó István)

„Életünket és munkánkat egy magasabb erő határozza meg. Megteremtett minket, időt és helyet adott életünknek. (…) Magyarországnak, a keresztyén Európának lelki és szellemi megújulásra van szüksége, az ebből ránk eső részt szabad elhatározásból vállaljuk. Az embert szolgálni legalább olyan nehéz a kormányban, mint az egyházban” – kezdte a reformáció közügyekben és nemzetépítésben tetten érhető hatásairól szóló beszédét a református kormányfő, aki rögtön meg is köszönte a protestánsok és katolikusok szellemi, lelki támogatását, különösen is az imádságaikat. (Orbán Viktor) /forrás: reformatus.hu/